Page 281 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

11. NEMZETKÖZI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZERZŐI JOG

lehetősége mindig túlment a nemzeti határokon, a technika alkotta új eszközök (műholdas
sugárzás, felhasználást biztosító digitális eszközök, internet stb.) útján pedig egyenesen vi-
lágméretűvé vált. Érthető, hogy szinte a korszerű nemzeti szerzői jogok kialakulásával és a
technológia adta lehetőségek miatt tömegessé váló kalózkodással egy időben megindultak
a nemzetközi védelem biztosítására irányuló kezdeményezések, amelyek alapos előmun-
kálatok után már a XIX. század végén többoldalú nemzetközi egyezmény elfogadásához
vezettek, és ez a fejlődési irány a XX. században is folytatódott. 601
A szerzői jogi szabályozást jelenleg is meghatározó és hosszú múltra visszatekintő alap-
elv a territorialitás (területiség). Ez az elv tükröződött már a brit parlament által 1710-ben
elfogadott Statute of Anne esetében is, amely a könyvnyomtatással kapcsolatosan a kiadók
közötti verseny előmozdítását célzó – egyúttal pedig a szerzők számára jogi oltalmat beve-
zető – szabályait csak Anglia vonatkozásában, vagyis területileg korlátozott módon tudta
megállapítani. Az államok szuverenitása okán valamely ország azóta is csak saját terüle-
ti határain belül érvényesülő módon tud szerzői jogi oltalmat biztosítani. Amennyiben a
területén túlterjeszkedő módon más ország által is elismert és biztosított oltalmat kíván
megalapozni, akkor ehhez más országokkal nemzetközi kapcsolatra kell lépnie, nemzetkö-
zi megállapodásokat kell kötnie. Az egyes államok a territorialitást a könyvkereskedelem
védelme és a külföldi művek szabad fordítása és kiadása miatt sokáig fenntartották. 1781-
ben II. József például a viszonosság kérdéséről így nyilatkozott: „Mihelyt mind a hercegek
és köztársaságok közösen végrehajtják ezt az itt előterjesztett, a nyomorgó írók számára
bizonyosan méltányos [szerzői jogi] korlátozásokat, úgy nem én leszek köztük az utolsó; de
addig nem akarok a talán egyedüli lenni, aki eltilt egy az alattvalói és könyvnyomdászai
számára előnyös kereskedést csak azért, hogy őt a költők megénekeljék. Maradjon meg
tehát a külföldi könyvek utánnyomása, amíg az általános egyetértés boldog ideje el nem
érkezik.” 602
Elsősorban a francia nyelv dominanciája miatt, később az olasz, német és angol nyelvű
kiadványok védelme érdekében a XVIII. század közepétől kezdve számos bilaterális (kétol-
dalú) szerzői jogi tárgyú megállapodás született az európai nemzetek között. Ezek azonban
603
nem voltak sem egységesek, sem könnyen alkalmazhatóak, sok esetben azonban éppen
az ezekben foglalt nemzetközi jogi kötelezettségvállalások szolgáltak a szerződésekkel
érintett tagállamok belső jogfejlődésének mozgatórugójául.
A nemzetközi szerzői jogi szabályrendszer egységessége iránti igény a nemzetközi áru-
forgalom fejlődésével egyre fokozódott, mígnem lényegében az iparjogvédelmi multilate-
rális (többoldalú) nemzetközi jogalkotás mérföldkövével, a Párizsi Uniós Egyezménnyel
(1884) párhuzamosan 1886. szeptember 9-én sor nem került a mindmáig a nemzetközi
szerzői jog alapjának tekintett, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni
Egyezmény elfogadására. Erre az alapdokumentumra épül a nemzetközi szerzői jogi és

601 Mádl Ferenc, Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, nyolcadik,
átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016, p. 373.
602 Legeza Dénes: A plágium kérdéséhez: az utánnyomástól az etikai eljárásig. ISZJSZ, 10. (120.) évfolyam, 4.
szám, 2015 augusztus, p. 101.
603 International Protection of Copyright and Related Rights, Document prepared by the International Bureau
of WIPO – http://www.wipo.int/export/sites/www/copyright/en/activities/pdf/international_protection.pdf.

281