Page 259 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 259

10. A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS



        üldözhető cselekmények köréből. A kivétellel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy csak
        alapesetben nyújt mentesülést: a minősített esetekre egyébként sem alkalmazandó. Ha te-
        hát a torrentező nagyobb vagyoni hátrányt okoz a cselekményével (azaz ötszázezer forint
        és ötmillió forint közé esik az okozott vagyoni hátrány), büntetőjogi felelősségre vonása
        lehetségessé válik.


        10.3.3.  A szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés

        Az új Btk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályba lépett a Szabtv. módosítása is, amelynek
        új 192/A. §-a bevezeti a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabály-
        sértési tényállását, illeszkedve a Btk.-beli tényállás alsó küszöbéhez.
           A szabálysértést alapvetően kétféle magatartással lehet megvalósítani: egyrészt azzal, ha
        valaki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy
        ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt
        okozva megsérti, másrészt ha a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra
        tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető, százezer forintot meg
        nem haladó üreshordozó-díj, illetve reprográ ai díj meg zetését elmulasztja.
           A szabálysértés konkrét elkövetési magatartására a Btk.-nál kifejtettek az irányadók.
        Csak szándékosan lehet elkövetni, a törvény nem szankcionálja a kísérletet. A szabálysértés
        általános elévülési ideje 6 hónap, ezt követően már csak polgári eljárás indítható az ügyben.
        Ez a szabálysértés nem szankcionálható elzárással, viszont valamennyi további büntetés
        (pénzbírság, közérdekű munka) és intézkedés (járművezetéstől eltiltás, elkobzás, kitiltás,
         gyelmeztetés) alkalmazható az elkövetőjével szemben.
           Hangsúlyozni kell, hogy a második elkövetési magatartás esetében a százezer forintos ér-
        tékhatár nem a hordozók értékére, hanem az azok tekintetében  zetendő üreshordozó-díjra
        vonatkozik. A díj mértékét az elkövetés idején hatályos „Ü” jelű, a Hivatalos Értesítőben
        közzétett díjközlemény határozza meg. 573
           Az eljáró szabálysértési hatóság a NAV vámszerve, amely ilyen módon megegyezik a
        bűncselekmények esetében eljáró nyomozó szervvel.

        10.3.4.  A vagyoni hátrány

        A Btk. értelmező rendelkezései alapján ahhoz, hogy bűncselekmény valósuljon meg, leg-
        alább százezer forintos vagyoni hátrányt kell okozni (ez alatti összegű vagyoni hátrány
        esetében szabálysértési eljárás indul). A vagyoni hátrány a Btk. 459. § (1) bekezdés 16–17.
        pontja szerint lehet elmaradt haszon/vagyoni előny és a vagyonban okozott tényleges kár is,
        a mértéke nem releváns. Ebben különbözik a csalástól, mivel az eleve jogtalan haszonszer-
        zési célzatot is követel, itt azonban ennek nem kell megvalósulnia.





        573   Természetesen itt nem a szankciós jellegű dupla díjat, hanem a jogkövető magatartás esetén alkalmazandó
           díjat kell  gyelembe venni a mérték megállapításánál.

                                                                                     259
   254   255   256   257   258   259   260   261   262   263   264