Page 255 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 255

10. A SZERZŐI JOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS



              a biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai
           szerint,  ha  valószínűsítette, hogy a  kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás
           visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés
           kereskedelmi mértékű;
              a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére,
           illetve bemutatására a biztosítási intézkedés elrendelése céljából.
        Az előzőekben ismertetett igényeket attól függetlenül lehet érvényesíteni, hogy a jogsértő
        úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezzel szemben a szerződé-
        sen kívüli jogsértésért a jogsértő csak felróhatóság esetén felel. Míg a gazdagodási igény
        érvényesítése során nem lehet  gyelembe venni a jogosult elmaradt hasznát és a jogosult
        oldalán felmerült költségeket, addig itt ezeket is lehet érvényesíteni. Emiatt ezek egymás-
        sal párhuzamosan is érvényesíthetők, de egymásra  gyelemmel ítéli meg ezeket a bíróság.
        A Debreceni Ítélőtábla álláspontja szerint az elmaradt jogdíj gazdagodás megtérítéseként
        igényelhető, de ha a felperes nem bizonyítja, hogy a felhasználás során ezt meghaladó kára
        keletkezett, kártérítést nem érvényesíthet. 571
           Az egyetlen, kifejezetten személyhez fűződő jogi szankció a sérelemdíj, amely bármely
        személyhez fűződő jog megsértése esetén megilleti a jogosultat, és feltétele, hogy a jogsértés
        nem vagyoni sérelmet okozzon. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire –
        különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek
        a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg,
        tehát itt nincs lehetőség járadékban való marasztalásra.
           Azokban az esetekben, amikor a jogsértés szerződést sért, a Ptk. szerződésszegésre vo-
        natkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, erre vonatkozóan nincsenek sajátos szerzői jogi
        rendelkezések.
           A szerzői jogi jogsértések esetére az  ideiglenes intézkedés elrendelésének szabályai is
        könnyítettek (a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy ő a jogosult és a mű védett, ebben az
        esetben az ideiglenes intézkedés elrendelését különös méltánylást érdemlő érdekűnek kell
        tekinteni), valamint ideiglenes intézkedés benyújtása lehetséges a keresetlevél benyújtását
        megelőzően is (de ehhez szükséges a 15 napon belüli keresetindítás). Továbbá ha a késede-
        lem egyébként helyrehozhatatlan károkat okozna, van lehetőség az ideiglenes intézkedés-
        nek a másik fél meghallgatása nélküli elrendelésére is. Mindezek a lehetőségek a szerzői jogi
        jogsértések elleni polgári jogi fellépés gyorsítását, hatékonyságának fokozását szolgálják.



        10.3.   BÜNTETŐJOGI ESZKÖZÖK

        A szerzői és kapcsolódó jogok súlyosabb megsértése esetében a büntetőjogi szankciórend-
        szer is rendelkezésre áll, és nem kizárt az, hogy egy jogsértés miatt párhuzamosan polgári
        jogi és büntetőjogi eljárás is induljon. Ez nem jelenti azt, hogy a polgári jogi és a büntető
        jogi felelősség feltételeinek vizsgálatát ne külön-külön kellene lefolytatni, sőt a Be. 10. §-a
        szerint a büntetőbíróságot nem köti a polgári jogi bíróság döntése.

        571   Debreceni Ítélőtábla Pf.1.20.139/2008/6.

                                                                                     255
   250   251   252   253   254   255   256   257   258   259   260