Page 250 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

jogsértő együttes cselekménye valósítja meg a jogsértést, ők a Ptk. általános szabályai sze-
rint egyetemlegesen felelnek a jogsértésért, illetve köztük felróhatóságuk, ha ez nem bizo-
nyítható, közrehatásuk arányában, ha ez sem lehetséges, egyenlő mértékben kell megálla-
pítani a felelősséget. Nem alkalmazzuk ezt a szabályt olyan esetekben, amikor a jogsértők
egymás után, egymástól elváló, több jogsértést valósítanak meg (például az egyikük több-
szöröz, a másikuk terjeszt). Az ilyen esetekben a cselekményeiket egymástól függetlenül
kell értékelni.
A szerzői jogi jogsértések esetében egyes igények nem csak a jogsértővel szemben érvé-
nyesíthetők: a polgári jogi igények közül több a jogsértésben meghatározott módon köz-
reműködőkkel szemben is alkalmazható, illetve a büntetőjogi jogérvényesítés a büntetőjog
általános elvei szerint kiterjed a felbujtóra (aki mást bűncselekmény elkövetésére szándé-
kosan rábír) és a bűnsegédre (ki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segít-
séget nyújt) is.
A szerzői jogi szabályok a személyhez fűződő, illetve a vagyoni jogok megsértése ese-
tére szinte teljesen azonos polgári jogi eszköztárat biztosítanak, így ezeket az alábbiakban
együttesen tárgyaljuk.

10.2.2. A polgári jogi jogérvényesítés

A szerzői jogok megsértése esetében érvényesíthető polgári jogi igényeket az Szjt. tartalmaz-
za, ezek közül a jogosult maga is szabadon választhat, és a jogosult kérelme alapján a bíróság
is mérlegeléssel, az eset összes körülményére tekintettel rendeli el valamelyik alkalmazását.
Az igények többsége ún. objektív igény, vagyis a jogsértés megállapításánál a bíróság
nem vizsgálja, hogy a jogsértő úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárha-
tó. A polgári jogban ez a felróhatóság megítélésének általános mércéje. Ha az ezen elvárás-
nak való megfelelés igazolható, akkor felróhatóság nem állapítható meg (e körülménynek a
kártérítés szempontjából van főként jelentősége) .
Alapvető szerzői jogi igény a jogsértés bírósági megállapítása, ami lényegében minden
558
más igény megállapíthatóságának is előfeltétele. A bírósági gyakorlat szerint a jogsértés
megállapítása azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy bármely más jogkövetkezmény
is érvényesíthető. A kártérítési igényhez az ahhoz szükséges feltételek fennállását (felróható
magatartás) külön kell bizonyítani. 559
A jogosult követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon
elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő
nyilvánosságot biztosítsanak. Ennek alesetének, az elégtételadás egy sajátos formájának
560
lehet tekinteni az Szjt. 94. § (10) bekezdésében foglalt igényt, amelynek értelmében a bíróság
a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra
hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon
kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.

558 Szjt. 94. § (1) bekezdésének a) pontja.
559 BDT2008. 1756.
560 Szjt. 94. § (1) bekezdésének c) pontja.

250