Page 33 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

3. A SZERZŐI JOG FEJLŐDÉSE ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

vissza. Ameddig ugyanis nem volt mód tömeges másolásra, az alkotók munkája a nagyszá-
mú másolatok hiányában nem devalválódott, így alkotásuk rendelkezési körükből való ki-
esése nem járt olyan lényeges következményekkel (bár az agyagtáblák, az inka csomóírás,
a papirusztekercsek, a Rómában működő kiadók lehetővé tették a művek többszörözését
kis példányszámban). Az olcsó rabszolgamunka megszűnésével a középkori kódexmásolók
munkája csak a kiváltságosok számára volt meg zethető, és a terjeszteni kívánt tartalma-
kat is nagyban meghatározta, hogy a szerzetesek munkáját az egyház, illetve az uralkodó
ellenőrizte. 20
Az irodalmi művek robbanásszerű elterjedéséhez Johannes Gutenbergnek a könyv-
nyomtatás hatékonysága terén elért innovációi vezettek. Egyrészt sikerült tökéletesítenie a
betűk öntéséhez használt ötvözet összetételét és a nyomdafesték anyagát, másrészt újsze-
rűen kombinálta a mozgatható betűelemeket és a nyomógépet. Ezt követően vált lehetővé a
tömeges másolatkészítés (többszörözés), a könyvkiadók-könyvnyomdák gazdasági érdekeit
pedig privilégiumokkal, a tartalmak ellenőrzését pedig a cenzúra révén biztosították.
A XV. század magyar vonatkozásaként érdemes megemlíteni, hogy Mátyás királyt első-
sorban a hagyományos kódexekkel, a Corvinákkal kapcsoljuk össze, de nagy támogatója
volt a technikai újításoknak is. Hess András nyomdája 1473-ban kezdte meg működését
Budán, megelőzve Angliát, Spanyolországot vagy Ausztriát. Hess a nyomdászati ismerete-
ket és az öntött betűket Rómából hozta magával, a papírt valószínűleg Vitéz János prímás
támogatásával Velencéből szerezte be. Sajnos azonban a mohácsi vész után a budai könyv-
nyomtatás részletei is feledésbe merültek.

3.1.2. A törvényi szabályozás fejlődése

3.1.2.1. Nemzetközi kitekintés

A könyvnyomtatással szinte egy időben jelent meg a kiadványok jogosulatlan utánnyo-
mása. Amíg a becsületes kiadók a kézirat megszerzése után elvégezték a szöveggondozást,
egyeztettek a nyomdával, könyvkötővel, beszerezték a királyi privilégiumot és a cenzúra
engedélyét, a kalózkiadók gyakorlatilag 1-2 nap különbséggel elő tudták (tudják) állítani a
jogsértő példányt.
A könyvek utánnyomása ellen a privilégiumok eleinte csak a kiadókat védték, mivel jel-
lemzően ők állták a kiadás magas költségét. Írói tiszteletdíjról egészen a XVIII. századig
csak kivételes esetekben lehetett szó, mivel az írók vagy tehetős társadalmi rétegből szár-
maztak, vagy a tiszteletpéldányok eladásával, illetve a könyvben szereplő ajánlás (dediká-
ció) értékesítésével a díjukat maguk teremtették elő. 21
Az első, a szerzői joggal valóban magát a szerzőt felruházó jogforrás Stuart Anna angol

20 Bővebben Boytha György: Történeti és elméleti alapvetés. In: Benárd Aurél, Tímár István (szerk.): A szerzői
jog kézikönyve. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. p. 7–75; Lendvai Zsó a: Szerzői jog az
ókorban. ISZJSZ. 3. (113.) évfolyam, 3. szám, 2008. június, p. 57–79.
21 Gulyás Pál: A könyvkiadás Magyarországon a XVI–XVIII. században (1527–1773). Magyar Könyvszemle,
1944, II–IV. füzet, p. 131–132.

33