Page 36 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

A jelenleg hatályos Szjt. szerkezete a korábbi három törvény tükrében világos és átlát-
29
ható. Többszöri módosítására többnyire az időközben bekövetkezett EU-csatlakozás és az
azóta elfogadott irányelvek implementációja miatt volt szükség. Mindezekről bővebben az
egyes fejezetekben lesz szó. Sajátosan alakult a szerzői jogi szabályozás 2016 júniusában,
mert a Kjkt. elfogadásával immáron két törvény rendelkezik a szerzői jog tágabb tárgykö-
réről, igaz ugyan, hogy a Kjkt. csupán a jogkezelésről tartalmaz szabályokat.

3.1.2.3. A velünk élő (szerzői) jogtörténet

A törvények végén található átmeneti vagy hatályba léptető rendelkezések – amelyek azt
mutatják meg, hogy mettől meddig terjedő időszak vonatkozásában kell egy törvényt al-
kalmazni – különös jelentőséggel bírnak. Az 1969. évi Szjt. szerint a törvény ugyan 1970.
január 1-jén lép hatályba, de rendelkezéseit alkalmazni kell a korábbi jogszabályok szerint
szerzői jogi védelem alatt álló művekre is, azonban nem érinti a hatálybalépése előtt létre-
jött felhasználási szerződéseket. Hasonló rendelkezést tartalmaz az Szjt. is, meghatározva,
hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell
alkalmazni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pma 70 éves védelmi idő miatt az 1952-ben elhunyt
30
Molnár Ferenc író által még életében megkötött szerződésekre az 1884. évi és az 1921. évi
Szjt. az irányadó, az örökösök által kötött szerződésekre pedig az 1921. évi, az 1969. évi és
az Szjt. is irányadó lehet. 31
A Ptk. mint háttérszabály esetében hasonló a helyzet. Az 1960. január 1-je előtti jogvi-
szonyokra – törvény híján – az 1928-as magánjogi törvényjavaslat, az 1960 és 2014 közötti
időszakra az 1959. évi Ptk. az irányadó, az (új) Ptk. előírásai csak a 2014. március 15. után
létrejött jogviszonyokra alkalmazhatók. Így ha az a kérdés merül fel, hogy rendelkezhe-
32
tek-e az építész nagyapám terveivel, aki 1948 és 1956 között, illetve 1968 és 1982 között
munkaviszonyban alkotott, akkor ez a kérdés csak több jogszabály vizsgálatával válaszol-
ható meg. Ugyancsak érdekes szabályt állít fel a régi Ptké. az 1959. évi Ptk. értelmezésére,
amikor kimondja, hogy 1960. január 1-jével minden korábbi felsőbírósági döntvény hatá-

29 A felülvizsgálatra tett javaslatra l. Ujhelyi Dávid: Javaslatok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
felülvizsgálatához. Polgári Jog, 2016. 3. szám.
30 L. a 7.1. fejezetet.
31 A korábbi Szjt.-k szakirodalmára l. Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog. Grill Károly Könyvkiadó, Buda-
pest, 1936; Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest,
1959; Benárd Aurél, Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó,
Budapest, 1973; Petrik Ferenc: A szerzői jog. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990.
32 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fenn-
álló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkoza-
tokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatály-
balépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A felek megállapodhatnak abban,
hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

36