Page 39 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 39
3. A SZERZŐI JOG FEJLŐDÉSE ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
3.1.3.2. Művek előadása nyilvánosan
A többszörözés melletti másik jelentős vagyoni jog a nyilvános előadás joga, ami nem más,
mint a szerzői mű közönség előtt történő érzékelhetővé tétele pl. felolvasás, szavalás, el-
éneklés, eltáncolás által. E vagyoni jog elsődleges a színművek, némajátékok, koreográ ák
és természetesen a zeneművek esetében. Jogtörténeti és technikai fejlődés szempontjából
e jog két aspektusból érintett, az egyik a zeneművek előadása vendéglátó helyiségekben, a
másik pedig a gépzene felhasználása mint nyilvános előadás.
Az 1900-as évek elején sorozatperek indultak az éttermekkel szemben, mivel az ott játszó
muzsikusok többnyire szerzői jogi védelem alatt álló műveket játszottak. A szerzők, köztük
Huszka Jenő és Lehár Ferenc, a pereket sorra elvesztették, mert a bíróságok szerint ezekért
a felhasználásokért nem a vendéglős felel. Az 1908-ban megszületett 57. számú döntvény
egyértelműen kijelentette, hogy a cigányzenekar által jogosulatlanul eszközölt nyilvános
előadás esetében a vendéglős alperes nem büntethető. A bíróság ezt azzal indokolta, hogy
az 1884. évi Szjt. büntette ugyan a szerzői jogi jogsértésre való felbujtást („aki mást a szerzői
jog bitorlására rábír…”), azonban a vendéglős – előzetesen megállapított műsor hiányában
– nem bírhatta rá a zenészeket védett darab, így a perbeli Lehár Ferenc-darab játszására
sem, hiszen nem is ismerte a műsort. Ezt követően a zeneszerzők évekig alig jutottottak
hozzá nyilvános előadási jogdíjakhoz. A fordulat akkor következett be, amikor a Királyi
Kúria kimondta, hogy „kávéházi vagy vendéglői helyiségben előre megállapított műsor
nélkül játszó zenekar (cigányzenekar) által jogosulatlanul eszközölt előadás esetében az il-
lető kávés vagy vendéglős azon az alapon, hogy a zenekart játszásra felfogadta, a szerzői jog
bitorlása miatt büntethető és kártérítésben marasztalható”. A Kúria 1918-as álláspontja
36
szerint a jogsértés eldöntésében teljesen lényegtelen, hogy van-e előre megállapított műsor
vagy nincs, mivel a vendéglőst a jogsértés tekintetében legalább gondatlanság terheli, ezért
a szerzők irányába kártérítéssel tartozik.
A későbbiekben a bírói gyakorlat tovább szélesítette a felhasználók felelősségét azzal,
hogy a zenekarnak nem kell előre felfogadottnak lennie, a vendéglős akkor is felel, ha nem
is ő, hanem egy vendég rendelte oda a zenekart, sőt akkor is, ha egy vendég kezd el zenél-
ni. A nyilvános gépzenére a 3.1.3.4. alpontban még visszatérünk.
37
3.1.3.3. Művek előadása telefonban és rádióban
A vezetékes majd sugárzás útján történő továbbközvetítést több jelentős találmány tette le-
hetővé. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta a telefonhírmondót, amely egy szerkesz-
tett műsorral rendelkező hírszolgáltatás volt. A felolvasó egy mikrofonba, ún. „kibeszélőbe”
olvasta fel a híreket, vagy a hírmondó épp a Zeneakadémiára, az Operába vagy a színhá-
zakba telepített mikrofonokon keresztül juttatott el műsort az elő zetőkhöz. Természetesen
nem kellett sokáig várni, hogy az újszerű, de az 1884. évi szerzői jogi törvényben nem sza-
bályozott felhasználási mód ellen egy szerző felemelje a hangját. Történt ugyanis, hogy 1902
36 A Kúria 448. számú határozata. Polgárijogi határozatok tára, III. Franklin, Budapest, 1925, p. 94.
37 Szente Andor: Rádió, lm és hangos lm – a szerzői jogban. Kereskedelmi Jog, Budapest, 1934, p. 21–22.
39