Page 42 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

tudományos-fantasztikus döntését folytatva kifejtette, hogy az átvitel „legkésőbb azáltal
fejeződik be, hogy a rádióhullámokat az emberi fül dobhártyáján hangként ható rezgések
előidézésére alkalmas készülék felfogja. A műnek e készülék útján való leadása, esetleg
43
nyilvános leadása ellenben a szerzői jog szempontjából már önálló folyamat.” Mindebből
az következik, hogy a sugárzás felhasználási mód a rádióstúdió és a rádiókészülék közötti
folyamatot, a nyilvános előadás pedig a rádiókészülék és az emberi dobhártya közötti fo-
lyamatot jelenti.
Amint a gramofonra való rögzítéskor a felhasználó nem szerzi meg a nyilvános előadás
44
jogát, ugyanígy a rádiószervezet is csupán arra szerez jogot, hogy műveket sugározzon. A
sugárzás azonban történhet élő előadásról vagy gramofonlemezről is.
A későbbi bírói gyakorlat szerint engedély- és jogdíjköteles a szerzői művek utcai hangos
híradóban hangszóróval, a fodrászüzletben vagy az üdülőtelep kultúrtermében gramo-
45
46
fonnal vagy rádióval történő felhasználása. Az egyik felhasználási módra adott engedély
47
nem foglalja magába a másik felhasználási módot. Ez a magyarázat arra, hogy hiába ze-
tünk az interneten megvásárolt zeneszámokért, vagy zet a rádió a zene sugárzása miatt,
egy nyilvános helyiségben zenélő okostelefon vagy rádió után a felhasználónak meg kell
zetnie a nyilvános előadás jogdíját is. Továbbá ez az alapja annak is, hogy a szállodai
48
li ben, étteremben, a bevásárlóközpontban, a fodrászszalonban vagy éppen a jégpályán
szóló zene után a jogosultak számára jogdíjat kell zetni.

3.1.4. A jogérvényesítés fejlődése

A szerzői jogra különösen igaz, hogy minden jog annyit ér, amennyit sikerül belőle érvé-
nyesíteni, ezért a szerzők és jogosultak számára régóta fontos a jogérvényesítés hatékonysá-
ga és a megfelelő eszköztár biztosítása.
Az 1882–84 között megszületett szerzői jogi törvény a szerzői jogi anyagi jog mellett
(mit véd a törvény) büntető anyagi jogot (jogsértés mint bűncselekmény) és polgári eljárási
szabályokat (hogyan érvényesíthetők a jogok) is tartalmazott. 49
Haladó szemléletű szerzői jogi törvényünk három lényeges ponton tért el az általános
perjogi szabályoktól. Az első és legfontosabb reformnak a bizonyítékok szabad mérlegelése
számított, ami azt jelenti, hogy a bíróság nem volt kötve az egyes bizonyítási módok (tanú,
szemle, szakértő stb.) törvényben meghatározott súlyához, hanem szabadon állapíthatta
meg, mit, milyen jelentőséggel fogad el a döntése meghozatalakor. Apáthy István akadé-
miai székfoglaló beszédében emellett azzal érvelt, hogy csak így lehetséges a materiális

43 A kúria 938. számú határozata. Polgárijogi határozatok tára, VII. Franklin, Budapest, 1937, p. 122.
44 A kúria 936. számú határozata. Polgárijogi határozatok tára, VII. Franklin, Budapest, 1937, p. 104.
45 LB Pf. II. 20.081/1953.
46 LB Áf. IV. 20.434/1954.
47 LB Áf. V. 20.312/1954.
48 A közös jogkezelés hazai történetéről bővebben: Géra Eleonóra Erzsébet, Csatári Bence: A Zeneszerzők
Szövetkezetétől az Artisjus Egyesületig 1907–2007. Artisjus, Budapest, 2007.
49 Kiss Tibor: Szerzői jogi szankciórendszerünk fejlődése a XIX. és a XX. században. Magyar Jog, 58. évfo-
lyam, 8. szám, 2011.

42