Page 37 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

3. A SZERZŐI JOG FEJLŐDÉSE ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

lyát veszti, kivéve – többek között – a szerzői jogi tárgyúakat. Így nem zárható ki, hogy
33
némelyik, a jelen kötetben is hivatkozott szerzői jogi tárgyú királyi kúriai döntvény akár
még a mai napig is a bírói gyakorlat részét képezheti.

3.1.3. A technikai fejlődés hatása a szerzői vagyoni jogokra

A szerzői jog – a nevéből adódóan – a szerzők kizárólagos jogairól rendelkezik, valójában
azt teszi lehetővé számukra, hogy műveik bizonyos felhasználásait engedélyezzék. E jo-
gok tehát, miként az általuk lefedett felhasználások, a technika fejlődésével párhuzamosan
(vagy kissé lemaradva), dinamikusan változnak. Első két szerzői jogi törvényünk kimerí-
tően tartalmazta a szerző vagyoni jogait, így a technika fejlődésére a jogalkotó csak késve
tudott jogszabályi úton reagálni. Ezt a hiányt jellemzően a bírói jogértelmezésnek kellett
pótolnia, mivel amely vagyoni jog nem szerepelt a jogszabályban, az nem nyert oltalmat.
Tanulva e hibából, a szerző vagyoni jogait a törvények 1970-től csak példálózva („különö-
sen”) sorolják fel. A technikai újításoknak új műtípusokat (fénykép, lm, szo ver) és új
vagyoni jogokat is köszönhetünk, amelyek a hanglemezhez, a rádióhoz, a tévéhez, a ká-
beltévéhez, a számítógéphez és természetesen az internethez kapcsolódnak. A következő
pontokban a többszörözés, a nyilvános előadás és a rádió példájával mutatjuk be, hogy a
technikai fejlődés miként befolyásolja az egyes vagyoni jogok terjedelmét. A következők-
ben három találmány okozta szerzői jogi probléma bírói megoldásáról olvashatnak.
A szerzői jog korai történeténél láttuk, hogy elsősorban a könyvnyomtatás okozta a legtöbb,
a többszörözés vagyoni jogát érintő problémát. A szerző kizárólagos joga, hogy megengedje
és ellenőrizze, hogy művéből hány példány készülhet. A többszörözési jog is viszonylag
tág esetkört jelent azonban, amelynek tartalommal való kitöltésére a bíróság volt hivatott.
Így megvalósulhat a többszörözés leírással, gépírással, indigóval, gépzongorához perforált
lyukkártyákkal vagy a zenélő órák és dobozok számára készített metszett lemezekkel-hen-
gerekkel.

33 Ennek alapján A Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. (Ptké). 5. § (1) A Ptk.
rendelkezéseit a hatálybalépése előtti bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint nem lehet értelmezni.
(2) A Ptk. hatálybalépésével hatályát veszti
a) a Legfelsőbb Bíróság valamennyi polgári jogi tartalmú, kötelező erejű iránymutató döntése (elvi döntés,
elvi megállapítás),
b) a Legfelsőbb Bíróság által hatályában fenntartott valamennyi polgári jogi tartalmú teljesülési határozat,
jogegységi döntvény és elvi határozat,
c) valamennyi polgári jogi tartalmú kollégiumi állásfoglalás.
(3) Az előző bekezdés nem vonatkozik az a)–c) pontokban felsorolt azokra a döntésekre, amelyek a Ptk.
által nem szabályozott, illetőleg külön szabályozásra fenntartott intézményhez (pl. nemzetközi magánjog,
szerzői, találmányi jog), vagy olyan jogszabályhoz kapcsolódnak, amelynek hatályát ez a törvényerejű ren-
delet nem érinti.

37