Page 34 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

királynőhöz kötődik. Az 1709/1710-es törvény célul tűzte ki, hogy a szerzőket megóvja
22
a korábbi rossz gyakorlattól, amely gyakran őket és családjukat is nyomorba döntötte, to-
vábbá bátorítsa a tanult embereket hasznos művek megírására. A törvény előzetes regiszt-
rációhoz kötötten 14 éves védelmi időt biztosított a szerzők számára, akik e jogukat át is
ruházhatták. A 14 év elteltével azonban minden jog újabb 14 évre ismét a szerzőt illette, ha
még életben volt, ellenkező esetben a mű közkinccsé vált. Az angol példát más államok is
követték. Így az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya 1787-től tartalmazza a tudomány
és a hasznos művészetek haladásának támogatását azáltal, hogy a szerzők és a feltalálók
számára meghatározott időre biztosítja az írásművek és felfedezések jogát. A szövetségi
szerzői jogi törvény 1790-ben született meg; Franciaország 1793-ban, Poroszország 1837-
ben alkotta meg első szerzői jogi törvényét. 23

3.1.2.2. A hazai szabályozás fejlődése

Ausztria–Magyarországon viszonylag hosszú időre volt szükség a szerzői jog törvényi
megszületéséhez. Az osztrák örökös tartományokban egy 1775-ös rendelet súlyos büntetés
mellett tiltotta a belföldi kiadóhoz tartozó kiadványok utánnyomását, mivel ezt a tudomá-
nyok, a könyvnyomtatók és a kereskedelem számára is egyaránt károsnak ítélték. A rende-
let a belföldi kiadványok újbóli kiadását csak a példányok elfogyása vagy túlzott ára esetén
tette lehetővé. Mindebből az is következett, hogy a külföldi műveket szabadon (az eredeti
szerző és kiadó engedélye nélkül) lehetett kiadni. Ausztria 1812-től törvényben szabályozta
a kiadói szerződés szabályait, majd 1846-ban fogadta el saját szerzői jogi törvényét. 24
Magyarországon az 1775-ös osztrák rendelet 1793-tól érvényesült, az 1846-os törvény
pedig 1853 és 1861 között, Erdélyben egészen 1884-ig volt „ránk kényszerítve.” Ezért a saját
szerzői jogi szabályozásunk alapjául – többnyire dacból – a porosz–német mintát tartottuk
követendőnek. Az 1840-es évektől valamennyi magyar törvényjavaslat az 1837-es porosz
vagy a későbbi német szerzői jogi törvények lefordításával és kisebb-nagyobb módosításá-
val készült.
Úgy tartják, hogy az 1875. évi kereskedelmi törvény, amely a kiadói ügyletet szabályozta
„ lius ante patrem”, megelőzte azt, amiről maga a szerződés rendelkezni kíván. Ez azon-
ban nem teljesen helytálló megállapítás. Egyrészt az 1861-ben elfogadott Ideiglenes Tör-
vénykezési Szabályok, amelyek szerint a bíróságok eljártak, általában kimondták a szellemi
tulajdon védelmét – „az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma
25
alatt áll” – másrészt a régi magyar magánjog – szemben a hatályos rendszerrel – kevésbé
követelte meg a törvényi szabályozást, így a kódextervezeteknek, a szokásjognak és a bí-

22 Az eltérő évszámokat egy későbbi angol naptárreform magyarázza.
23 A korai fejlődésről l. Jakab Éva: Szerzők, kiadók, kalózok – A szellemi alkotások védelmének kialakulása
Európában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013; Ujhelyi Dávid: A szerzői jog célja és emberképe a szellemi
alkotásokat megalapozó elméletek tükrében. ISZJSZ, 9 (119). évfolyam, 2014. október, 5. sz. p. 34–52.
24 Legeza Dénes: A plágium kérdéséhez: az utánnyomástól az etikai eljárásig. ISZJSZ, 10. (120). évfolyam, 4.
szám, 2015. augusztus, p. 98–112.
25 Az Országbírói Értekezlet Javaslatai a törvénykezés tárgyában. Második kiadás. Lampel Róbert, Pest, 1861, p. 8.

34