Page 38 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 38
3.1.3.1. A fonográf és a gramofon
Enrico Caruso felvételt készít – önkarikatúra
(háttérben a His Master’s Voice emblémája)
omas Edison 1877-es találmánya, a fonográf új távlatokat nyitott a hang rögzítése és
visszajátszása terén. A XIX–XX. század fordulóján élénk szakmai vita alakult ki a fonog-
rá engerek és a gramofonlemezek miatt. Az egyik oldalon a szerzők és a kiadók, a másik
oldalon a hangfelvevő és -lejátszó készülékeket gyártó cégek álltak, az előbbiek az enge-
délyhez kötöttség, míg az utóbbiak a szabad felvételkészítés mellett érveltek. A megoldás
végül az lett, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai törvények elismerték a hangrögzítést a
többszörözési jogon belül. A Szerzői Jogi Szakértő Bizottság 1908-as szakvéleménye szerint
szerzői jogi jogsértés a zenemű tartalmának a jogosultak beleegyezése nélkül lemezekre,
hengerekre és lapokra történő rögzítése. Hiszen, ahogy a Királyi Kúria a János vitéz című
34
daljáték perében kifejtette: „a zeneműnek zengő hangokban való átültetését s a hallgató
hallószervéhez való juttatását emberi kéz játéka helyett a hangot kiváltó gépezet műkö-
désbe hozatala közvetíti, s így nyilvánvaló, hogy az írott vagy nyomtatott hangjegyeket a
lemezek és hengerek zeneileg teljesen egyértékűleg helyettesítik.” Lényegében ez a felfogás
35
él mind a mai napig a zeneművek CD-n vagy merevlemezen történő többszörözésekor be-
szerzendő engedélyben és a zetendő ún. mechanikai jogdíjban.
A vizuális művekre vonatkozó korábbi joggyakorlat szerint szerzői jogi jogsértés vala-
mely képzőművészeti alkotás utánképzése (többszörözése), amibe beletartozik annak más
műfajban való elkészítése is, mint pl. egy metszet készítése egy festményről, továbbá egy
szobor lerajzolása vagy lefényképezése. Ugyanígy régóta egyértelmű, hogy szerzői jogi jog-
sértés elkövethető valamely mű utánzatáról készített utánzattal is.
34 Kenedi Géza: A magyar szerzői jog. Athenaeum, Budapest, 1908, p. 148.
35 A Kúria 56. számú határozata. Polgárijogi határozatok tára, I. Franklin, Budapest, 1918, p. 122.
38
