Page 35 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

3. A SZERZŐI JOG FEJLŐDÉSE ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

rói döntvényeknek meghatározó jogforrási szerepük volt a joggyakorlatban. Mindezek
26
alapján elmondhatjuk, hogy 1853 és 1884 között Magyarországon a szerzők joga nem volt
védelem nélkül. 27
Az első magyar szerzői jogi törvény (1884. évi XVI. törvénycikk) 1884. július 1-jén lépett
hatályba. A védelmet a már megjelent művekre is kiterjesztette. Az 1884-es törvény azon-
ban nem volt korszerű, ami egyrészt abból fakadt, hogy az alapját egy régebbi német tör-
vény képezte, másrészt már ekkor folyamatban volt a BUE szövegezése, amelyre a magyar
törvény nem volt teljes mértékben tekintettel. Az irodalmi és jogászi körök ezt a problémát
hamar felismerték, és 1906-tól kezdve folyamatosan napirenden volt a törvény módosítása,
és a BUE-hez történő csatlakozás előmozdítása. Az 1910-es években már egy törvényjavas-
lat is kész volt, amikor közbeszólt az I. világháború. 28
A következő mérföldkő a magyar szerzői jog történetében az 1921. évi LIV. törvény-
cikk volt, amely bár sem szerkezetében, sem nyelvezetében nem tért el az előző törvénytől,
módosított és kibővített rendelkezéseivel mégis megfelelt az akkor irányadó nemzetközi
normáknak, így a lmalkotást (korabeli kifejezéssel mozgófényképészeti mű) is a szabá-
lyozás körébe vonta. Ugyan a BUE-hez való csatlakozásunk a trianoni békeszerződés egyik
feltétele volt, a szakmai és jogalkotói szándék e téren már jóval korábban megszületett.
Az 1921. évi Szjt. 1921. december 31-én lépett hatályba, és csak a véletlennek és a történel-
mi eseményeknek köszönheti, hogy majd fél évszázadon keresztül hatályban maradt. Az
e törvényt leváltó korszerű törvényjavaslattal 1934-ben Balás P. Elemér állt elő, azonban
ismételt szakmai viták ellenére e javaslat nem került az Országgyűlés elé. Az 1948–1952-es
időszakban történtek lépések arra, hogy a „kapitalista”, a szerzői jog átruházhatósága révén
a szerzőt „kizsákmányoló” törvény helyett „új és modern”, szovjet szerzői jogi törvény szü-
lessen. Szerencsére az új törvényre egészen 1969-ig kellett várni, és ennek a kodi kációja
már az új gazdasági mechanizmus légkörében készült. Az 1969. évi III. törvény a szerzői
joggal való rendelkezést, egyesek szerint már-már túlzó mértékben, a szerzőknek tartotta
fenn. Ez a törvény ugyan magán hordozta a szocialista jogalkotás jellegzetességeit (a tör-
vényt majdnem ugyanolyan terjedelmű végrehajtási rendelet egészítette ki), mégis modern
felfogásban szabályozta a jogterületet, a nemzetközi változásokat pedig módosítások révén
átvette. Így például korszerűen szabályozta a lmalkotások védelmét, 1983-ban Európában
Németországot követően másodikként vezette be az üreshordozó- (üreskazetta-) díjat, a
kábeltelevíziós felhasználást, valamint a szerzői joggal szomszédos jogi jogosultak (előadó-
művészek, rádió- és televíziószervezetek) helyzetéről is előbb részlegesen, 1994-től pedig
teljes körben gondoskodott.

26 Polgári törvénykönyvről jogszabály csak 1959 óta van, mégis már korábban is érvényesültek a benne lefek-
tetett általános szabályok. A bíró törvénypótló gyakorlatára l. az 3.1.3.3. fejezetet.
27 Mezei Péter: A szerzői jog története a törvényi szabályozásig (1884: XVI. tc.). Jogelméleti Szemle, 2004.
3. szám.
28 Kiss Zoltán, Munkácsi Péter: Magyarország 1922-es csatlakozása a Berni Egyezményhez. In: Pogácsás
Anett (szerk.): Quaerendo et Creando. Ünnepi kötet Tattay Levente 70. születésnapja alkalmából. Szent
István Társulat, Budapest, 2014. p. 285–308.

35