Page 44 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

művész és tudós. A bizottság tevékenysége 1952 és 1970 között szünetelt, majd 1970. janu-
53
ár 1-jével alakult újjá, Szerzői Jogi Szakértő Testület néven.
A polgári perekben 1915-től helyet kapott a szóbeliség, a közvetlenség, a nyilvánosság,
54
és a hivatalból történő bizonyítás elve, az eskü különböző formái megszűntek – az eskü
szerepe csupán a vallomás megerősítésére szorult vissza, 1953-tól pedig teljesen megszűnt.
A szerzői jogi szankciórendszerben újabb lényeges változás az 1960-as években követ-
kezett be, amikor a plágiumot szankcionáló bitorlás bűncselekménye (aki más szellemi
alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak kárt okoz) bekerült az 1961. évi Btk.-
ba, az 1969. évi Szjt. pedig már csak a polgári jogi igényeket tartalmazta. Ettől kezdve a
bírósági hatáskör kettévált és ki-ki a saját területén hozta meg az ítéletet. Kérdéses, hogy
vajon jó döntés volt-e a szerzői jogi bíráskodást kettéválasztani, hiszen a büntetőbíróságok
ma is dönthetnek polgári jogi igényről.
A szerzői jog polgári jogi jellege miatt 1970-től évtizedekig a jogosultak számára első-
sorban az erkölcsi elégtétel és a kártérítés szankciói voltak elérhetők, és a büntetés csak a
bitorlásnál jöhetett szóba. A büntetőjogi szankciórendszer előbb 1983-ban – az üreskazet-
55
ta-díj bevezetésével párhuzamosan – bővült a szerzői művek jogosulatlan használatának
szabálysértésével, majd 1993 májusában nyerte el a maihoz közelítő állapotát.
56

3.2. A SZERZŐI JOG GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

A szerzői jog gazdaságban betöltött szerepe többféle módon mérhető, értékelhető. Vizsgál-
ható makrogazdasági szinten, bemutatva a szerzői joghoz kapcsolódó gazdasági ágazatok
gazdasági súlyát és vizsgálható a jogosultak szintjén, ismertetve az egyéni vagy közös jog-
kezelés révén beszedett szerzői jogdíj mértékét, de elemezhető a közgazdaságtan módsze-
reivel is, keresve az alkotók és a felhasználók közötti optimális egyensúlyt.

3.2.1. Makrogazdasági mutatók

Több nemzetközi szervezet foglalkozott már a kreatív ágazatok fogalmának meghatározá-
sával, illetve ezen ágazatok terjedelmének a felmérésével. Az egyik ilyen elismert módszert
a WIPO dolgozta ki, amely a szerzői jogi tartalom gyelembevételével határozza meg a
57

53 A Bizottság tagjainak névsorát 1884 és 1952 között l. Legeza Dénes: A magyar szerzői jogi szakértői tevé-
kenység történetének vázlata 1952-ig. In: Legeza Dénes (szerk.): A szerzői jog gyakorlati kérdései. Válogatás
a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (2010–2013) fennállásának 130. évfordulója alkalmá-
ból. SZTNH, Budapest, 2014, p. 49–54; Legeza Dénes: A Szerzői Jogi Szakértő Bizottság megalakításához
vezető út. In: Pogácsás Anett (szerk.): Quaerendo et Creando. Ünnepi kötet Tattay Levente 70. születésnap-
jára. Szent István Társulat, Budapest, 2014, p. 383–405.
54 A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvény. 271. §.
55 Benárd Aurél: A szerzői jog megsértése. In: Benárd Aurél, Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve.
Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973, p. 343–350.
56 Egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rend. 165. §.
57 Guide on Surveying the Economic Contribution of the Copyright-Based Industries. WIPO. 2003.

44