Page 354 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

13.6. FOGALMAK, ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

13.6.1. Fogalmak

Nevesített személyiségi jogok: a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jó hírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet
végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült
összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvá-
nosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve,
hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
Know-how (védett ismeret): azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági
vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása, amely az üzleti titokkal azonos védelemben részesül,
ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvános-
ságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyette-
sítő hasonló ismerethez a jogosulttól független fejlesztéssel vagy jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen
igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
Szerkesztői tartalomnak álcázott reklám: az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az
áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellen-
szolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelmű-
en felismerhető képi vagy akusztikus elemekből.
Megtévesztő reklámozás: meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan, szán-
dékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut – a valóságtól eltérően – ugyanaz a
vállalkozás állította elő.

13.6.2. Ellenőrző kérdések

1. Miként határolható el egy mű szerzői jogi védelme és védjegyoltalma?
2. Ismertessen néhány szerzői jogi vonatkozású védjegybejelentési esetet!
3. Miként korlátozhatja a szerző alkotói szabadságát mások becsülethez és jó hírnévhez való joga?
4. Milyen esetekben él vissza jogaival a szerző?
5. Milyen élethelyzetekben ütközhet egy alkotás tulajdonosának és szerzőjének joga? Miként oldható fel az
ütközés?
6. Ismertessen néhány nem reklámozható terméket vagy szolgáltatást!
7. Milyen szerzői jogokat érinthet a műsorok reklámmegszakítása?
8. Milyen versenyjogi alapú belső korlátai lehetnek a szerzői jognak?
9. Mely esetekben vezethet a kizárólagos szerzői jog erőfölényt biztosító körülményhez?

354