Page 349 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

13. A SZERZŐI MŰVEK FELHASZNÁLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGTERÜLETEK

sára vagy ellenőrzés alatt tartására; a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra,
az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; arra az esetre, ha azonos értékű
vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak,
zetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalma-
zását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben. Mentesül a tilalom alól
a megállapodás, ha a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezé-
séhez, a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához vagy a környezetvédelmi hely-
zet vagy a versenyképesség javulásához; b) a megállapodásból származó előnyök méltányos
része a végső üzletfelekhez jut; c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a
gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és d)
nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.
Az erőfölénnyel való visszaélés tipikusan egyoldalú magatartás, amelyet piaci hatalom-
mal (versenyjogi terminológiában: erőfölénnyel) rendelkező vállalkozás valósít meg. A
gazdasági erőfölény léte önmagában nem jogellenes, csak az azzal való visszaélés. A gazda-
sági erőfölény és a visszaélés tehát két olyan körülmény, amelynek egyidőben kell fennállnia
ahhoz, hogy egy vállalkozást el lehessen marasztalni. Amennyiben nincs gazdasági erőfö-
lény, a jogsértés nem állapítható meg még akkor sem, ha egyébként a magatartás gazdasági
erőfölény fennállta esetén visszaélésszerű lenne.

13.5.2. A szerzői jog versenyjogi alapú belső korlátai

A szerzői jogban már a védelem tárgya is versenyösztönző, monopóliumszűkítő jellegű.
Az egyéni-eredeti formába öntött tartalmat védi a szerzői jog, de a formátlan tartalom,
sőt ugyanaz a tartalom más, nem szolgai másolással előállított formában is szabad. Ezért
mondja ki az Szjt., hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből
fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, valamint valamely ötlet, elv, elgondolás,
eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi vé-
delemnek. A digitális technika fejlődésével létrejött új mű-, illetve teljesítményfajtáknál
(a számítógépi program és az elektronikus adatbázis esetében) a közösségi jogban és így
a magyar jogban is felállításra kerültek bizonyos, magában a szerzői jogi szabályozásban
található belső korlátok, amelyek a szélesebbé vált monopólium határait megvonják, és ez-
zel igyekeznek fenntartani a fékek és egyensúlyok rendszerét. Pl. a szo ver jogszerű fel-
használója számára nem tiltható meg a rendes felhasználás körébe eső többszörözés, sőt, a
szo ver esetében még a kód feltörése is lehetséges saját felhasználás céljára. A szerzői jogi
kizárólagos jog és a közérdek mérlegelésének egyensúlyát jelenti a szabad felhasználások
bővülő köre is, amely a digitális környezetre is irányadó. 821
Az áruk szabad mozgása és a szellemitulajdon-jogok territoriális jellegéből fakadó ütkö-
zés feloldására az EUB kifejlesztette a jogkimerülés elvét. Ennek alapján „ha a műpéldányt
a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog
más módon történő átruházásával az EGT-ben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így

821 Faludi Gábor: A szerzői jog és az iparjogvédelem belső korlátjai. Jogtudományi Közlöny, 61. évfolyam, 7–8.
szám, 2006. július, p. 280.

349