Page 344 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

használatot befolyásolja. A rendeltetésszerű használatot a törvény nem határozza meg, de e
követelménynek például nem felel meg egy templom vívóteremmé való átalakítása. 796
A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlása
nem eredményezheti a tervezőnek az építményhez fűződő szerzői joga megsértését. Ha
azonban egy építészeti alkotást létrehozó tulajdonosi (megbízói) igény megszűnt vagy
megváltozott, a tervező szerzői jogára történő hivatkozással nem akadályozhatja meg az
építmény mindenkori tulajdonosát az objektum átépítésében vagy elbontásában, és nem
kifogásolhatja ezt azon az alapon, hogy ez értelemszerűen az általa készített tervektől való
eltérést jelenti. 797
Az épület lebontásának kérdését az Szjt. nem szabályozza, és erre kialakult bírói gya-
korlat sincs. Lehetséges olyan érvelés, miszerint a lebontás az épület megváltoztatásának
minősül, és ezáltal sérti a szerző személyhez fűződő jogát. Ebben az esetben lebontási igény
esetében mérlegelni kellene a szerzői jogi jogosult és a tulajdonosi jog gyakorlójának az
érdekeit. Elképzelhető pl., hogy az épület már olyan romos állapotban van, hogy annak
következményeként a mérlegelés eredményeként a szerző személyhez fűződő jogai már
kisebb súllyal esnek latba, mint a tulajdonos tulajdonához fűződő joga. De elképzelhető
olyan értelmezés is, hogy a lebontás nem sért szerzői jogokat, hiszen annak eredményeként
nem marad fenn a szerzői műnek olyan eltorzított vagy megváltoztatott változata, ami sér-
tené a szerző jó hírét vagy becsületét.
A szerző személyhez fűződő jogai mint abszolút és elidegeníthetetlen jogok az első
megközelítésben elsőbbséget élveznek a művel kapcsolatban minden más személy jogai-
val, érdekeivel szemben. Mégis a mű minden hasznosítása valamilyen gazdasági-műszaki
környezetben, annak követelményei szerint történik, s a mű ennek során ritkán maradhat
teljesen érintetlen. A felhasználó és esetenként a műpéldány-tulajdonos gyakorlati haszno-
sítási érdekeit az említett abszolút jog gyakorlásánál ezért – érdekösszeméréssel – szintén
gyelembe kell venni.
A közterületen elhelyezett képzőművészeti alkotások áthelyezése is a fenti megfontolá-
sok alapján sértheti a szerző integritási jogát.
Az egyedi műtárgy, pl. festmény értékesítése utáni helyzet a fentiektől kicsit eltér. A
szerző műve első értékesítésével tulajdonképpen elveszíti a kontrollt alkotása felett. Jogilag
azonban a továbbiakban csak a terjesztési jogát nem tudja gyakorolni, a műhöz fűződő
egyéb jogai (pl. többszörözés, kiállítás joga) fennmaradnak. Ezt hangsúlyozza az Szjt. is,
amikor kimondja, hogy „[a] képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari terve-
zőművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen
a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.” Továbbá az Szjt.
798
kimondja, hogy a „[k]épzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás
kiállításához a szerző beleegyezése szükséges.” Tekintettel arra, hogy a műtárgyakat tipi-
799
kusan árverésen vagy galériákban értékesítik, ahol a műtárgyat az értékesítés előtt kiállít-

796 L. Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 331.
797 BH 2005. 427. A kérdésről részletesebben SZJSZT-1/2006 – Építészeti mű átépítése.
798 Szjt. 69. § (1) bekezdés.
799 Szjt. 69. § (2) bekezdés.

344