Page 343 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

13. A SZERZŐI MŰVEK FELHASZNÁLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGTERÜLETEK

13.3. A TULAJDONJOG ÉS A SZERZŐ JOGI VÉDELEM ÜTKÖZÉSE

A szerzői művek védelme független a mű anyagi hordozójának jogi sorsától. Ebből követ-
kezik, hogy az alkotások eredeti példányának elidegenítése nem jár a szerzői jogok átruhá-
zásával, a szerzői jogok az adott példányra vonatkozó terjesztési jog kivételével továbbra
791
is fennállnak. Mindazonáltal a műpéldány elidegenítésével azon egy harmadik személy
tulajdonjogot szerez. A szerzői művek hasznosítása során tehát ilyen esetben tekintettel kell
lenni a felhasználó vagy a műpéldány tulajdonosának jogaira, érdekeire is.
A Ptk. alapján a „tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – a jogszabály és a mások jogai
által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulaj-
donost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedése és
a rendelkezés joga.” Ez értelemszerűen magában foglalja a dolog megváltoztatásának,
792
átalakításának vagy akár megsemmisítésének a jogát is. Ez adott esetben ütközhet a szerző
érdekével és a mű integritásához fűződő személyiségi jogával. A kizárólagos tulajdonjoggal
védett érték és az ugyancsak kizárólagos jogokkal védett szerzői jogosulti érdek tipikusan
olyan területen ütközik, ahol a műnek csak egyetlen műpéldánya létezik, pl. építészeti al-
kotások, egyes képzőművészeti alkotások és műszaki létesítmények. Az ütközés feloldására
nem a szerzői jog, hanem a szerzői jognak is háttérjogként szolgáló általános polgári jog
egyik elve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve ad alapot. Korlátja a jogok gyakorlásának a
joggal való visszaélés. 793
Ezen elvek általános leképezése megtalálható az Szjt.-ben is. Az Szjt. 50. §-a kimondja,
hogy „[h]a a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetet-
len vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles vég-
rehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó
a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.” Ezen túl az építészeti alkotások
körében az Szjt. kifejezetten foglalkozik ezzel a kérdéssel, amikor kimondja, hogy „[a] mű
jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény
tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső meg-
jelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.” 794
A konkrét esetek, ahol a két jog kon iktusa a legtöbbször előfordul, az építészeti alkotás
megváltoztatása, azaz átépítése vagy annak lebontása, közterületi alkotások áthelyezése,
és egyedi műtárgyak értékesítését követően felmerülő tulajdonosi és szerző jogi jogosulti
joggyakorlás.
Az építészeti alkotások megváltoztatására a szerzőnek, az építésznek van kizárólagos
jogosultsága. Ezen vagyoni jogon kívül a fent idézett rendelkezés alapján az építészeti
795
alkotás szerzőjének személyhez fűződő jogát sérti az építészeti alkotás tervének hozzájá-
rulása nélküli olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű

791 L. erről részletesebben a jogkimerülés intézményét a 7.3. alfejezetben.
792 Ptk. 5:13. § (1)-(2) bekezdés.
793 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 332.
794 Szjt. 67. § (1) bekezdés.
795 L. az átdolgozás az Szjt. 29. §-ában szabályozott jogát.

343