Page 338 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

tel, mivel azóta a pénz értéke kisebb lett,” továbbá „arcképének terjesztése miatt
768
családalapítási lehetősége csökkent.
A bíróság szakértői véleményt kért a Szerzőjogi Bizottságtól, amelynek véleménye
alapján a bíróság Goldberger [Sámuel]-t szerzői jog bitorlásáért 400 K pénzbírság-
ra, 20.000 korona kártérítésre és 5000 korona perköltségre [ítélte]. Az ítélet ellen
természetesen fellebbezett a cég jogi képviselője. A Tábla most másodfokban tár-
gyalta ezt az ügyet és indokainál fogva helybenhagyta az első ítéletet.
Nem érdektelen azonban az a körülmény, hogy még az elsőfokú ítélet előtt a tények
megcáfolták Püspöki Erzsébet aggályát a ’csökkent családalapítási eshetőség’ és a
szerzőjogi bizottság véleményét a ’csökkent férjhezmenési eshetőség’ tekintetében,
mert a felperes férjhez ment és azóta már két gyermek anyja.” 769

Speciális esete lehet a becsület és a jó hírnévhez való jog megsértésének, ha ezt egy mű
770
parodizálásával teszik. Ebben az esetben is a véleménynyilvánítás szabadsága áll szemben
az emberi méltóság és a kizárólagos szerzői jogot megillető tulajdon védelmével. A paródia
a parodizált művet vagy annak stílusát karikírozza ki. Ezzel, amellett, hogy felismerhetővé
kell tennie a kiparodizált művet, egy új, önálló, egyéni, eredeti jelleggel rendelkező művet
hoz létre. A magyar irodalomban ennek legeklatánsabb példája Karinthy Frigyes Így írtok
771
ti című műve. A paródiát sokszor az átdolgozás egyik esetének tekintik. Az átdolgozás
joga nemcsak a szerző kizárólagos felhasználási vagyoni jogának egy speciális esete, hanem
az átdolgozás jogában kifejeződésre kerül a mű integritásához fűződő személyiségi jog is.
Az átdolgozott mű ugyanis két szerző személyiségi jegyeit fogja magán hordani, az eredeti
mű szerzőét és az átdolgozóét. Az átdolgozás tehát pusztán személyhez fűződő jog alapján
is engedélyköteles tevékenység, ezzel biztosítja a jog a szerző számára, hogy kontrollálja,
hogy a művét ki hogyan dolgozza át. A paródia az engedélyköteles átdolgozás alól jelent
kivételt. „Leginkább valódi szerzői jogi paródia nem éri el az átdolgozás szintjét, mert csak
olyan mértékben merít a parodizált műből, hogy arra a közönség ráismerjen. … ha a paro-
dizáló mű átvesz egy indokolt terjedelmű részt a parodizált műből, belefér az idézés, mint
a legtipikusabb szabad felhasználás kereteibe. A paródiák egy része pedig stílusparódia,
amely konkrét műhöz nem köthető, itt végképp nem vetődik fel szerzői jogsértés.” 772
Az EUB 2014-ben a Deckmyn-ügyben foglalkozott a paródia kérdésével. Az Infosoc-
773
irányelv a többszörözési és nyilvánossághoz közvetítési jog alóli kivételként kezeli a paró-
diát, de nem teszi kötelezővé a tagállamok számára, hogy a paródia esetében kivételt álla-

768 Népszava, 1921. november 11.
769 http://www.huszadikszazad.hu/1922-oktober/bulvar/a-kompromitallo-levelezolap.
770 A paródiáról l. Faludi Gábor: A paródia a szerzői jogban. In: Keserű Barna Arnold, Kőhidi Ákos (szerk.):
Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és
Jogtudományi Kar, Győr, 2015. p. 94–120.
771 Az átdolgozásról l. részletesen a 6.3.5. alpontot.
772 L. Faludi Gábor: A paródia a szerzői jogban. In: Keserű Barna Arnold, Kőhidi Ákos (szerk.): Tanulmányok
a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi
Kar, Győr, 2015, p. 115.
773 C-201/13. sz. ügy Johan Deckmyn és társa és Helena Vandersteen és társai között (ECLI:EU:C:2014:2132).

338