Page 336 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

a szerző személyiségét, hanem a természetes személy szerzőt az egyedi műhöz való eszmei
személyes viszonyában védik. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. és az Szjt. párhuzamos, lényegé-
765
ben egymástól független védelmet biztosít a szerzőnek. Elképzelhető, hogy a szerző szemé-
lyiségi jogának sérelme miatt egyszerre léphet fel a Ptk. és az Szjt. alapján, de nem kizárt az
sem, hogy amennyiben a szerző személyiségi jogának megsértését nem tudja egy konkrét
műre vonatkoztatni, a Ptk. mint mögöttes jog biztosít neki védelmet.
Az alábbiakban a Ptk.-ban nevesített egyes személyiségi jogokat határoljuk el a szerzői
jogi védelemtől.

13.2.1. A becsülethez és jó hírnévhez való jog

A jó hírnév és a becsület védelme alkotmányos alapjog. A Ptk. egyik fogalmat sem hatá-
rozza meg kifejezetten, hanem csak egy-egy példát nevesít azok megsértésére. „A becsü-
let megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos be-
folyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.” A
„jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt
sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.” 766
A becsületsértést más személyét érintő értékítélettel lehet megvalósítani. Ez az értékíté-
let kifejezésre juthat szóbeli, írásbeli formában vagy bármilyen más módon, például cselek-
véssel, rajzzal, ábrával, plasztikával stb. A becsület megsértése akkor következik be, ha a ki-
fejezésre juttatott értékítélet nem felel meg az ítéletalkotás közmegegyezés által elfogadott
törvényeinek, logikai szabályainak. Ha a véleményt alkotó megsérti az ítéletalkotás előbb
említett szabályait, az általa fogalmazott értékelés torz, következetlen, túlzó, indokolatla-
nul bántó, lealacsonyító, becsmérlő, vádaskodó lesz. A határvonal meghúzása nem könnyű.
A negatív értékítélet, a bírálat – a véleménynyilvánítás szabadsága miatt is – önmagában
nem jogsértő, még akkor sem, ha az az érintettre nézve sérelmes. Becsületsértővé – azaz
jogellenessé – csak akkor válik, ha az értékítélet túllépi a szabad véleménynyilvánítás hatá-
rait. Ezeket a határokat a joggyakorlás elvének általános szabályai határozzák meg, azaz a
rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszeműség és tisztesség elve. 767
A hírnevet a társadalom alakítja ki az adott személyről. A jó hírnevet valótlan tény köz-
lésével lehet megsérteni abban az esetben, ha a közmegítélés szerint ez a tényközlés alkal-
mas arra, hogy a személy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja.
A fenti Ptk.-beli szabályokat gyelembe kell venni egyfelől az Szjt.-ben biztosított integ-
ritási jog értelmezésénél. Az integritás jogára ugyanis a szerző nemcsak akkor hivatkozhat,
ha a művét eltorzítják vagy megcsonkítják, hanem akkor is, ha a művet bármely olyan más
módon változtatják meg vagy azzal olyan módon élnek vissza, ami a szerző becsületére
vagy hírnevére sérelmes lehet. Ennek a szabálynak az értelmezéséhez tehát elengedhetetlen
a Ptk. a becsület és a jó hírnév védelmére vonatkozó szabályainak az alkalmazása.

765 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 145.
766 Ptk. 2:45. § (2) bekezdés.
767 Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez,
WoltersKluwer Kiadó, Budapest, 2014, p. 208.

336