Page 332 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

A fejezet célja, hogy bemutassa az olvasónak, hogy a szerzői mű felhasználását gyakran más
jogterületek rendelkezései is befolyásolják. A szerzői jogi szempontból aggálytalan felhaszná-
lás más jogterületen jogsértéshez vezethet, illetve vizsgálandó, hogy más jogági szabályok a
szerzői jog gyakorlását mennyiben korlátozzák.

13.1. A SZERZŐI JOG ÉS A VÉDJEGYJOG KAPCSOLATA

A szerzői jog mellett a szellemi tulajdonnak az iparjogvédelmi oltalmi formák is részei. A
jogterületek szabályozására és a szerzői jog sajátosságára tekintettel elképzelhető, hogy az
oltalmazott tárgyon egyszerre párhuzamosan több szellemitulajdon-jogi védelem is fenn-
áll. Ilyen esetben vizsgálandó, hogy a védeni kívánt tárgyat melyik oltalmi formával lehet
a leghatékonyabban védeni.
Az iparjogvédelmi oltalmi formák közül a védelem feltétele szempontjából a forma ter-
ve zésiminta-oltalom (dizájn) áll a szerzői joghoz a legközelebb. A formatervezésiminta-
746
oltalom esetében tipikusan párhuzamos védelem jön létre a szerzői joggal. Ezzel szemben
a védelmi formák elhatárolásának a védjegyeknél van a legnagyobb gyakorlati jelentősége.
Az áruk forgalmazása során a fogyasztók számára jelentőséggel bír az áruk egyéni, eredeti
megjelenése és a használt árujelzők megkülönböztetőképessége. A külső megjelenés védel-
mére szolgálhat a formatervezésiminta-oltalom és a szerzői jog, az árujelzők védelmét el-
sődlegesen a védjegyjog biztosítja. A legújabb védjegyjogi gyakorlatban az áruk formájára
térbeli védjegyoltalom szerezhető, ha az áru formája nem annak funkciójából ered, hanem
megkülönböztető jelleggel bír.
A védjegy az árujelzők egyik típusa. Az áruk és szolgáltatások azonosítására, azok egy-
mástól való megkülönböztetésére és a fogyasztók tájékoztatására szolgál. A védjegyek több
funkciót is betöltenek a gazdasági életben. Elsődleges funkciójuk, hogy lehetővé tegyék az
egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetését más áruktól és szolgáltatásoktól. Továb-
bi funkciójuk, hogy kapcsolatot teremtsenek az áru vagy szolgáltatás és annak gyártója,
szolgáltatást nyújtója között. Harmadrészt pedig minőségjelző funkciójuk is van. A véd-
jegyek ezáltal tulajdonképpen az árukra, szolgáltatásokra vonatkozó információk sűrített,
szimbolikus megjelenítői. A védjegyek gazdasági szerepe, jelentősége vitathatatlan. A Vt.
de níciója szerint „[v]édjegyoltalomban részesülhet minden gra kailag ábrázolható meg-
jelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen
747
mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.” A védjegyoltalom megszerzéséhez bejelentést kell
tenni. Ahhoz, hogy a megjelölés védjegyoltalomban részesüljön, a Vt.-ben meghatározot-
tak szerint az SZTNH lajstromozási eljárást folytat le. Azon túl, hogy a védjegybejelentés-
nek alaki szabályoknak is meg kell felelnie, a lajstromozásnak vannak feltétlen (abszolút) és
viszonylagos (relatív) kizáró okai. Feltétlen kizáró ok pl. ha a megjelölés leíró jellegű, azaz
nem alkalmas megkülönböztetésre, mert a megjelölés egyértelműen és közvetlenül leírja

746 Erről l. részletesen Hepp Nóra: A formatervezésiminta-oltalom szerzői jogi megközelítése. ISZJSZ, 6. (116.)
évfolyam, 5. szám, 2011. október, p. 48–74.
747 Vt. 1. § (1) bek.

332