Page 327 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

12. BEVEZETÉS AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ SZERZŐI JOGBA

tóságát. Ha ugyanis korábbi közös forrás, bármiféle váratlan elem vagy a másodlagos mű
egyedisége/összetettsége hiányában nyilvánvaló, hogy a származékos mű nem készülhetett
önállóan, s a feltűnő hasonlóság („striking similarity”) sem véletlen, akkor az eljárás a fel-
használás jogszerűségének vizsgálatával tovább folytatható. 734
A jogsértés az eredeti mű egészének vagy lényeges részének átvétele esetén állapítható
meg. A bírói gyakorlat szerint ennek vizsgálatakor a védelemre nem jogosult elemeket -
gyelmen kívül kell hagyni. Az ezek után fennmaradó védett elemeket szokás „aranyrögök-
nek” („golden nuggets”) nevezni. Szemügyre kell venni, hogy az „aranyrögök” és a másod-
lagos mű milyen emberek számára tűnhet hasonlónak. Minél nagyobb hasonlóságot mutat
ugyanis a két alkotás közönsége, annál valószínűbb, hogy az eredeti mű alkotója vagyoni
hátrányt szenved a felhasználás következtében. Másrészt meg kell nézni, hogy milyen a
hasonlóság „természete”, azaz a hasonlóság csak egy-egy „aranyrög”, vagy az egész mű
vonatkozásában áll-e fenn. Harmadrészt a hasonlóság mértékét kell szemügyre venni. Va-
lamennyi fenti körülményt az átlagos meg gyelő/hallgató/közönség („ordinary observer/
listener/audience”) szemszögéből vizsgálják az amerikai fórumok. 735
A kanadai bíróságok e téren ugyancsak saját gyakorlatot fejlesztettek. A fenti absztrak-
ciós, kiszűrési elméletet mellőzve a lényeges hasonlóság szempontjából főleg a minőségi
hasonlóság vizsgálatát látják fontosnak. A minőségi hasonlóság azonban lehet „érzékel-
hető” („perceptible”) és „érthető” („intelligible”), ahol az előbbi a közvetlenül meg gyelhe-
tő, az utóbbi pedig a kikövetkeztethető (a fogyasztó ismereteire alapozó) hasonlóságokat
takarja. 736

12.8.3. Statutory damages az angolszász szerzői jogban

Az amerikai szerzői jog egyik legvitatottabb, ugyanakkor tagadhatatlanul legpraktikusabb
rendelkezése az ún. „törvényen alapuló kártérítés”. A rendszer lényege, hogy amennyiben a
szerzői jogosult művét nyilvántartásba veszik szerzői jogainak megsértése esetén kárának
bármiféle bizonyítása nélkül igényt tarthat jogsértésenként 750 és 30 000 dollár közötti
kártérítés-átalányra. Amennyiben a jogsértés szándékosan történt, a maximális összeg
150 000 dollárra ugrik, az alperes gondatlansága esetén viszont a minimum 200 dollárig
csökkenthető. A kártérítés összegét a bíróság, esetleg az esküdtszék szabad mérlegelésé-
737
vel határozhatja meg.
A törvényen alapuló kártérítést elsőként az 1976-os USCA-ban jelent meg, akkor még
lényegesen alacsonyabb összegekkel, annak érdekében, hogy a haszonszerzési célú jogsér-
tésektől elrettentse a felhasználókat. Az egyébként utilitarista gondolkodású Egyesült Álla-
mokban ez egyáltalán nem tekinthető ördögtől valónak. A „statutory damages” alkalma-

734 Ronald H. Selle, et al., v. Barry Gibb, et al., 741 F.2d 896 (1984).
735 Saul Steinberg v. Columbia Pictures Industries, Inc., et al., 663 F.Sup. 706 (1987). A fenti eljárással összefüg-
gésben l. részletesen: Joshua M. Dalton, Sara Cable: e Copyright Defendant’s Guide to Disproving Sub-
stantial Similarity on Summary Judgment. Landslide, 3. évfolyam, 6. szám, p. 26–31.
736 Cinar Corporation v. Robinson, 2013 SCC 73. Journal of Intellectual Property Law & Practice, 2014. 9.
szám, p. 269–271.
737 USCA §504.

327