Page 342 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

13.2.4. Az üzleti titok és a know-how (védett ismeret)

Az üzleti titok védelmének a célja, hogy ne tudják tisztességtelenül felhasználni mások üz-
leti titkát, kihasználva mások erőfeszítését és ráfordítását az üzleti titkot képző információ,
ismeret, tudás kidolgozásában, illetve a tény, adat összegyűjtésében, rendszerezésében, és
ne ronthassák le az üzleti titok értékét annak nyilvánosságra hozatalával, illetve ne szerez-
hessenek tisztességtelen előnyt. A Ptk. meghatározása szerint „[ü]zleti titok a gazdasági te-
vékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet
végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat
és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasz-
nosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi,
gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével
kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.” 789
A Ptk. szabályozásában a know-how az üzleti titok fajtája. „Az üzleti titokkal azonos
védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő
műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény
alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik
meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra.”
Az üzleti titok tehát tény-/adattitok, míg a know-how az ismerettitkot fedi le. A tény-
titkot a Ptk. objektíven védi, azaz annak bármilyen módon történő megszerzése, hasz-
nosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala jogsértést valósít meg, míg
az ismerettitok esetében csak akkor lesz annak megszerzése, hasznosítása, másokkal való
közlése vagy nyilvánosságra hozatala jogsértő, ha azt a jóhiszeműség és tisztesség elvét
sértő módon valósítják meg.
A szerzői jog nem a mű tartalmát, a mű mögött esetlegesen meghúzódó ötletet védi,
hanem a tartalom, az információ egyéni, eredeti kifejezését. Ezzel összhangban kimond-
ja az Szjt., hogy valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer nem lehet tár-
gya a szerzői jogi védelemnek. Azaz ha egy műben megtestesülő ötletet annak szerzője
nyilvánosságra hoz, az ötlet már nem részesülhet üzleti titokként védelemben. Másfelől
azonban ha a tények/adatok összeállítása, rendszerezése pl. adatbázist alkot, arra párhu-
zamosan fennállhat védelem szerzői jog és üzleti titok alapján is. Hasonlóan fennállhat a
know-how-n is szerzői jogi védelem, különös tekintettel arra, hogy törvényi követelménye
a know-how-nak, hogy azonosításra alkalmas módon rögzítve legyen. Azonban hangsú-
lyozandó, hogy ebben az esetben is a két jognak nem ugyanaz a védett tárgya: a know-how
magát az ismeretet védi, a szerzői jog pedig az ismeret kifejtését, kifejtésének módját. A
bíróság szerint „[a]z üzleti titok nem minősül vagyoni értékű jogosítványnak, nem szellemi
tulajdon, hanem a jogosult személyhez fűződő joga. Az üzleti titok nem biztosít kizárólagos
vagyoni értékű jogot, hanem csak a titok közlésének, megszerzésének és felhasználásának
tisztességtelen módjával szemben biztosít védelmet a jogosult személy számára.” 790

789 Ptk. 2:47. § (1) bekezdés.
790 BDT2012. 2720.

342