Page 348 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

a televíziótársaságnak nincs kifejezett engedélye a szerzőtől. Ezért a megszakítás felvet-
het szerzői jogi jogsértést, így különösen sértheti a szerző integritáshoz való jogát. Kérdés,
hogy a televíziótársaságok érdekét szolgáló szabály alkalmazása szerzői jogi jogsértésnek
minősül-e.

13.4.3. A merchandisingjogok

A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosítá-
817
sának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is. A merchandisingról
bővebben a 6.3.6. alpont írt, itt csupán arra kívánunk utalni, hogy e jog megsértése ver-
senyjogi kérdéseket is felvethet. Tisztességtelen piaci magatartást is megvalósíthat az a
reklámozó, aki más szerzői jogi védelem alatt álló művét használja fel saját termékének a
népszerűsítésére. 818

13.5. VERSENYJOGI KORLÁTOK

13.5.1. Bevezetés: a versenyjogi szabályozás célja

A versenyjogi szabályozás célja a gazdasági hatékonyságot szolgáló piaci verseny fenntartá-
sának biztosítása, és ezért a közérdek védelmében tiltja a gazdasági versenyt korlátozó piaci
magatartást (kartelltilalom) és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.
A magyar és az uniós versenyjog lényegében azonos módon tiltja a vállalkozások közötti
megállapodást és összehangolt magatartást, valamint a vállalkozások egyesülési jog alap-
ján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének
olyan döntését, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását
célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Ugyancsak azonos a magyar és az uniós
819
versenyjogban a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma. Az EUMSZ versenysza-
820
bályai közvetlenül hatályosak, és a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége esetén al-
kalmazhatók a tagállamokban, és a tagállami versenyhatóságok kötelesek – adott esetben
nemzeti jogukkal párhuzamosan – alkalmazni az EUMSZ cikkeit, amennyiben a Bizottság
nem indított eljárást az adott ügyben.
Az antitröszt versenyjog egyik legfontosabb szabályának, az általános kartelltilalomnak
a lényege, hogy a szabályozás a vállalkozások közötti kartellek általános tilalmából indul
ki, és ehhez társítja a kivételek és mentességek rendszerét. A tilalom vonatkozik különösen a
vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meg-
határozására; az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozá-

817 Szjt. 16. § (3) bekezdés.
818 L. Bacher Gusztáv: Reklámszerződések. In: A reklámjog nagy kézikönyve. Budapest, Complex Kiadó,
2009, p. 183.
819 Versenytörvény 11. §, amellyel tartalmilag azonos az EUMSZ 101. cikk (az EKSZ. korábbi 81. cikke).
820 Versenytörvény 21. §, amellyel tartalmilag azonos az EUMSZ 102. cikk (az EKSZ. korábbi 82. cikke).

348