Page 351 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

13. A SZERZŐI MŰVEK FELHASZNÁLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGTERÜLETEK

Ugyancsak a területi kizárólagosság versenykorlátozó jellegét kellett vizsgálni a KJK-k
együttműködése körében. A közös jogkezelők a szerzői jogok kezelésére vagy a szerzők
közvetlen felhatalmazása vagy az ugyanezen típusú jogokat valamely más országban ke-
zelő KJK részéről adott felhatalmazás alapján jogosultak eljárni. A szerzők és zeneszerzők
egyesületeinek nemzetközi szövetsége (CISAC) 1936-ban kidolgozott egy szerződésmintát
a tagjai közötti kölcsönös képviseleti megállapodásokra vonatkozóan. E szerződésminta
fakultatív módon alkalmazható mintaként szolgál a tagjai között megkötött kölcsönös
képviseleti megállapodásokra vonatkozóan a zeneművek nyilvános előadásához való jo-
gokra kiterjedő engedélyek átengedése céljából. Mindegyik közös jogkezelő vállalja a köl-
csönösség elve alapján azt, hogy átengedi a repertoárjába tartozó művekkel kapcsolatos
jogokat a többi közös jogkezelő részére azért, hogy azok saját területükön felhasználhas-
sák azokat. A kölcsönös képviseleti megállapodások összessége révén létrejött hálózat-
nak köszönhetően minden közös jogkezelő az egész világra kiterjedő zenemű-portfóliót
tud kínálni a kereskedelmi felhasználóknak, azonban kizárólag a saját területén történő
felhasználásra. A Bizottság versenykorlátozónak tekintette, hogy a kölcsönös képviseleti
megállapodásokban minden szervezet korlátozza a repertoárjába tartozó művekre vonat-
kozó engedélyek megadásának jogát a másik szerződő közös jogkezelő szervezet területén.
A Törvényszék azonban megsemmisítette a Bizottság határozatát, mert a közös jogkeze-
lők párhuzamos gyakorlata nem versenykorlátozó célú összehangolt magatartás, hanem a
zeneművek engedély nélküli felhasználása elleni hatékony küzdelem szükségességének az
eredménye volt. 825

13.5.4. A szerzői jog által biztosított kizárólagosság mint erőfölényt biztosító körülmény

A szellemitulajdon-jogok alapvető jellemzője, hogy a jogosultnak kizárólagos jogot bizto-
sítanak a felhasználásra. A kizárólagos joggal szemben áll az a versenyjogi törekvés, hogy
biztosítani kell a piacok nyitottságát, a monopóliumok elleni fellépést. A két jogági szabá-
lyozás és elveik között így látszólag elkerülhetetlen az ütközés. A modern versenypolitika
nehéz kérdése annak a meghatározása, hogy milyen esetben – ha egyáltalán van ilyen eset
– minősül a szellemitulajdon-jogok gyakorlása olyan mértékben károsnak a fogyasztói jó-
lét szempontjából, hogy a versenyjog beavatkozik a szellemitulajdon-jogi szabályok alapján
kialakult helyzetbe. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon az EUMSZ 102. (korábban 82.)
cikke alapján kötelezhető-e a jogosult arra, hogy harmadik feleknek felhasználási engedélyt
adjon (kényszerengedély). Az EUB világossá tette, hogy a kizárólagos oltalomra vonatkozó

825 T-442/08. sz. ügy a CISAC és a Bizottság között 2013. április 12-én hozott ítélet (ECLI:EU:T:2013:188).
Kabai Eszter, Faludi Gábor: Egy lényegtelenné vált CISAC-ügy margójára. ISZJSZ, 9. (119.) évfolyam,
1. szám, 2014. február, p. 71–104.

351