Page 132 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

lefedik. Az egyéni engedélykérés a legbiztosabb megoldás már megszűnt együttesek eseté-
ben is, amelyeknek nyilvánvalóan már képviselőjük se lehet.
Végezetül az együttesek képviselete kapcsán említést érdemel, hogy bizonyos „előadó-
művészi társulások” esetében előfordulhat, hogy bár a közönség a gyakori közös fellépé-
sek okán egy együttesként kezeli annak „tagjait”, ők nem együttesként, hanem egyszerűen
egy adott műsor közös létrehozójaként határozzák meg magukat (pl. Budapest Bár). Ilyen
esetben is indokolt lehet a felhasználási engedélyt a művészektől egyenként beszerezni. A
fellépti díjat is sokszor az előadók külön számlázzák.
A lmalkotásokban rögzített előadásokra vonatkozó megdönthető átruházási vélelem
(vagyis hogy ily módon rögzített előadások esetében, ha nincs a felek között más rendel-
kezés, az előadóművészi jogok a felhasználóra szállnak át) különösebb magyarázatot nem
igényel. A gyakorlatban igen ritka, hogy a gyengébb szerződő pozícióban lévő előadómű-
vész bármilyen jogfenntartással éljen az átszállással szemben (ami logikus is, mivel a lm-
alkotás későbbi hasznosíthatósága múlhat valamelyik engedély hiányán). A jogátszállási
vélelem a szinkronszínészek teljesítményére is vonatkozik.
274
Az előadóművészeket személyhez fűződő jogként megillető névfeltüntetési jog és az elő-
adásuk sérthetetlenségéhez (integritásához) való jog sokban (sőt lényegileg) hasonlít a szer-
zők ugyanezen jogához. Nyilvánosságra hozatali jogot az előadóművészek – a szerzőktől
eltérően – nem gyakorolhatnak.
Speciális szabály az előadóművészeknél, hogy az együttesek esetében a névfeltüntetési
jog megilleti az együttest mint az előadóművészek közösségét, illetve az együttes vezetőjét
és főbb közreműködőit is (fő közreműködőnek számíthat például nagyzenekari koncert
esetében a szólista, míg egy négyfős kamarazenekar esetében annak valamennyi tagja).
Az együttesek névviselése a gyakorlatban – a névfeltüntetés jogán túlmenően is – szá-
mos kérdést vet fel. Ilyen például, hogy ki jogosult a zenekar nevének továbbvitelére egy
vagy több tag kiválása esetén. Ebben az esetben a válasz – némileg logikusan – hogy a név
továbbvitelére a tagok többsége jogosult, kivéve, ha a tag kilépésével az együttes szakmai
minőségének olyan szintű romlása következik be, amely a kilépő tag művészi hírnevét is
275
károsíthatja. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az együttes tagjai pont egyenlő arány-
ban oszlanak meg (ez „patthelyzet”, amin a névviselés szempontjából csak a megállapodás
segíthet), illetve arra az esetre sem, ha a tagok között korábban született megállapodás a
névviselési jogosultságról (így például a kilencvenes években divatos „ úegyüttesek” tag-
változásai többnyire nem okoztak zavart, mivel a névviselés jogával az együttest összeállító
menedzser rendelkezett).
Sokszor merül fel kérdésként az is, ha párhuzamosan, kis időeltéréssel több együttes is
ugyanazt a nevet választotta, a névviselésre végső soron ki jogosult (ez különösen akkor
jelenthet problémát, ha az azonos nevet viselő együttesek teljesen eltérő műfajt – esetleg
politikai irányultságot – képviselnek). A névviselés joga ilyenkor a nevet igazolhatóan el-
sőként használni kezdő együttest illeti meg. 276

274 SZJSZT-6/2006 – Előadóművészi jogok gyakorlása szinkronizálás esetén.
275 BH 1979.411.
276 https://dalszerzo.hu/2016/05/19/hogyan-erdemes-levedetni-az-egyuttes-nevet/.

132