Page 133 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

A névfeltüntetés jogához kapcsolódó érdekességként jegyezzük meg, hogy előadómű-
vészek esetében ilyen, a felhasználás módjához igazodó feltüntetési módnak számít az is,
amikor a könnyűzenét játszó rádiók műsorvezetői a számok elhangzása előtt-után elmond-
ják az azokat előadó művészek nevét, vagy a lmek esetében a szinkronszínészek neveit
felsorolják. (Érdekesség, hogy például a rádiók esetében a könnyűzenei művek szerzőinek
említése – így vonatkozásukban a névfeltüntetési jog érvényesülése – egyáltalán nem jel-
lemző.)

6.4.1.2. A hangfelvétel-előállítók jogai

A hangfelvétel-előállítók Szjt. 76. § (1) bekezdésében biztosított többszörözési, terjesztési
és interaktív nyilvánossághoz közvetítési joga gyakorlatilag a szerzőkével egyező fogalma-
kat takar, így külön magyarázatra nem szorul. Az interaktív nyilvánossághoz közvetítés
jogának gyakorlási módjában azonban van különbség: a hangfelvétel-előállítók ezt a jogot
– a szerzőkkel és előadóművészekkel ellentétben – egyedileg gyakorolják (mivel esetükben
ez így is egyszerűen megvalósítható). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hangfelvé-
tel online felhasználásához személyesen kell a hangfelvétel-előállítótól engedélyt kérni, az
Artisjus és az EJI csak a saját jogosultjaik tekintetében adhatnak engedélyt.
A fentiek mellett a hangfelvétel-előállítókat is megilleti az előadóművészeknél már emlí-
tett ún. „rádiós” jogdíj (Szjt. 77. §), amelyet közös jogkezelés keretében, az előadóművészek-
kel együtt érvényesítenek. E díj kötelező közös jogkezelésbe tartozik.
277
A hangfelvétel-előállítókat személyhez fűződő jogként kizárólag a névfeltüntetés joga
illeti meg (Szjt. 79. §).

6.4.1.3. A rádió- és televíziószervezetek jogai

A rádió- és televíziószervezetek, valamint a saját műsort (is) szolgáltató kábelrádiók és -te-
levíziók törvényben nevesített vagyoni jogai kapcsán az alábbiak érdemelnek említést. Az
Szjt. 80. § (1) a) pontjában biztosított kvázi továbbközvetítési jog két szempontból tér el az
Szjt. 28. §-ában foglalt továbbközvetítés fogalmától. Egyrészt a rádió- és televíziószervezetek
ezt a jogot nem közös jogkezelés útján, hanem egyedileg gyakorolják, másrészt a műsor átvé-
tele nem csupán egyidejűleg, hanem halasztottan is történhet.
Az Szjt. 80. § (1) d) pontjában foglalt interaktív nyilvánossághoz közvetítési esetkör je-
lentősége az utóbbi években nőtt meg igazán. Jó példa erre, hogy egyre több és több mobil-
szolgáltató tesz elérhetővé műsorokat okostelefont használók számára, így ennek a jognak
a jelentősége egyre inkább erősödik. Ezekben az esetekben az engedélyezés szintén egyéni-
leg, és nem a közös jogkezelő útján történik.
Időről időre – elsősorban jelentősebb sportesemények kapcsán – kerül elő a televízió-
szervezetek azon joga, miszerint hozzájárulásuk szükséges ahhoz is, hogy műsorukat a
közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében látogatható a

277 EJI-MAHASZ „S” jelű díjszabás.

133