Page 135 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

nem, csupán a már rögzített elemekről történő másolat készítése tartozik a kimásolás jogá-
nak hatálya alá.
Az újrahasznosítás jogánál a nyilvánossághoz közvetítés fogalma a Szjt. 26. § (8) be-
kezdésében foglaltak szerint értelmezendő. A terjesztés jogára vonatkozóan önálló de -
nícióval rendelkezik, amely a nyilvános haszonkölcsönzésre nem terjed ki (ugyanakkor a
jogkimerülés az adatbázisok terjesztése esetében is alkalmazandó). 278
Mindkét vagyoni jog közös jellemzője, hogy azokat a törvény csak a tartalom egészének
vagy jelentős részének felhasználása esetére biztosítja, az adatbázis jelentéktelen részére csak
a 84/A. § (3) bekezdésben szabályozott esetben. Jelentős résznek számíthat az adatbázis minő-
ségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős része. Jelentéktelen részek felhasználása esetén
is gyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha ezen részek felhasználása összességében már
jelentősnek bizonyul, a vagyoni jogok az adatbázis jelentéktelen részére is kiterjedhetnek.

6.5. FOGALMAK, ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

6.5.1. Fogalmak

Visszavonás joga: a szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét,
a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; azonban köteles a nyilatkozat
időpontjáig felmerült kárt megtéríteni.
A mű integritásához való jog: a mű egységének védelméhez való jog védi a művet mindenfajta eltorzítástól, meg-
csonkítástól, illetve a mű más olyan megváltoztatásától vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaéléstől, amely a
szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
Nyilvánosságra hozatalra szánt mű törvényi vélelme: a szerző halála után fellelt kiadatlan művek esetében meg-
dönthető vélelmet állít fel a törvény amellett, hogy a szerző a művet nyilvánosságra hozatalra szánta.
„Ghostwriter agreement”: a valós szerző eltűnik a szerzőként megjelenő személy mögött, és ezzel személyhez fűző-
dő jogai kvázi érvényesíthetetlenné válnak, vagyoni jogai pedig a szerződés szerinti, feketén zetendő díjigényben
merülnek ki.
Plágium: valaki más művét a sajátjaként tünteti fel, ezzel az eredeti szerző szerzői minőségét kétségbe vonva.
Többszörözés: a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése bármilyen módon, akár véglegesen,
akár időlegesen. Többszörözés az is, ha egy vagy több másolatot készítünk a rögzített műről.
Terjesztés: a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé
tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
Nyilvános előadás: a mű érzékelhetővé tétele a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más olyan
helyen, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek
össze (pl. nyilvános koncerten történő előadás, háttérzene felhasználása étteremben vagy bárban).
Nyilvánossághoz közvetítés: a műnek olyan, nem anyagi formában történő érzékelhetővé tétele, aminek során – a
nyilvános előadástól eltérően – a nyilvánosság tagjai a felhasználóhoz képest távol vannak (pl. televíziós sugárzás,
interneten keresztül lehívásra történő hozzáférhetővé tétel).

278 A terjesztés következő eseteit kell érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával
való forgalomba hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.
135