Page 138 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

Amint azt az előző fejezetekben olvashattuk, egy mű felhasználása a szerző engedélyéhez
kötött. Bizonyos esetekben azonban a művet a szerző engedélye nélkül is fel lehet használni.
Ez áll fenn például az olyan mű esetében, amelynek a védelmi ideje lejárt. Vannak továbbá
olyan felhasználások, amelyek engedély nélküli előfordulását a közérdek indokolja, ezek a
szabad felhasználási esetek. Számtalanszor előfordul, hogy cikkeket, elemzéseket, fotókat,
beszédeket kell használnunk a munkánkban, vagy éppen kreatív tartalmakat (zenét, vizuális
művészeti alkotást, videoklipet) szeretnénk letölteni, illetve azokból új tartalmakat létrehoz-
ni lehetőség szerint oly módon, hogy ehhez ne kelljen valamely hosszadalmas vagy bonyolult
engedélyezési folyamatot lefolytatni. A fejezet célja, hogy példákon keresztül bemutassuk,
milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a védelem alatt álló művek engedély nélküli, de jog-
szerű, úgynevezett szabad felhasználására.

7.1. A VÉDELMI IDŐ

A védelmi idő alatt a szerző, a halálát követően pedig özvegye és leszármazottai rendel-
kezhetnek a mű felhasználásáról. Ez azt jelenti, hogy a szerző, illetve örököse dönthet a
mű sorsáról (például megjelenhet-e, internetre feltehető-e), valamint a felhasználásért járó
díjazásról. A védelmi idő leteltével a művet bárki engedély nélkül – akár kereskedelmi célra
is – felhasználhatja, mivel a mű közkincsbe került. Ezért például egy közkincsbe tartozó,
különleges beállítással készült sportesemény fotóját feltehetjük a blogunkra, beilleszthetjük
folyóiratban megjelenő cikkünkbe, mozi lmhez készült reklámplakáton is felhasználhat-
juk, illetve tetszés szerint át is alakíthatjuk. Számos honlap tartalmazza azokat a műveket,
amelyek közkincsbe tartoznak, ezek jó inspirációt adhatnak akár új művek létrehozására
(például fordításra, könyv meg lmesítésére) vagy éppen üzleti lehetőségek kiaknázására
(például könyvkiadásra, új művek létrehozására). Számos jelentős vagy éppen hírhedt
279
szerző műve került közkincsbe 2016. január 1-jével (így Josef Čapek, T. S. Eliot, Adolf Hit-
ler, Bartók Béla, korábban Radnóti Miklós és Rejtő Jenő). Érdekes megemlíteni azonban
Anne Frank naplójának esetét, amely műnek a védelmi ideje ugyancsak 2016-ban járt vol-
na le. A jelenleg a szerzői jogokat kezelő Anne Frank-alapítvány azonban továbbra is fent
kívánja tartani a műre kiterjedő jogokat. A szervezet arra hivatkozik, hogy a védelmi időt
nem Anne, hanem édesapja, Otto Frank halálától kell számolni. Otto Frank ugyanis je-
lentős mértékben átszerkesztette a kislány naplóját, aminek következtében – az alapítvány
szerint – társszerzőnek tekinthető. A szerzői jogosult állítása szerint a védelmi idő 2016
helyett 2051-ben jár majd csak le. 280
A védelmi idő elteltével a művel összefüggésben kötött felhasználási szerződés is megszű-

279 Ilyen oldalak közé tartozik pl. http://web.law.duke.edu/cspd/publicdomainday/, a zeneműveket tartalmazó:
http://www.pdmusic.org/, a lmeket tartalmazó oldal: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_ lms_in_the_
public_domain_in_the_United_States. Ezek az oldalak azonban elsősorban az Egyesült Államokra irány-
adók. Az eltérő védelmi idő számítását lásd a 12.7.2. alpontban.
280 Jeremy Phillips: Copyright term, authorship and moral rights: the intriguing tale of Anne Frank’s Diary –
http://ipkitten.blogspot.de/2015/11/copyright-term-authorship-and-moral.html.

138