Page 143 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

7. A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

Sok esetben felmerül annak a kérdése, hogy miként ellenőrizhető egyáltalán, hogy a
szabad felhasználás törvényben előírt feltételei mennyiben teljesülnek. Ebben a kérdésben
bírósági ítéletek, SZJSZT-szakvélemények, cikkek, útmutatások, szakember nyújthatnak
segítséget. Szabadon csak olyan művek használhatók fel, amelyek a nyilvánosság számá-
ra jogszerűen hozzáférhetővé váltak. Ilyen körbe tartozhat az üzletben kapható könyv, az
online letölthető lmalkotás, zenemű vagy blogon található fotó. Az online műveknél óva-
tosan kell eljárni, ugyanis a művek nyilvánosságra kerülése nem minden esetben jogszerű.
Így érdemes – akár kapcsolatfelvétel útján – minderről meggyőződni. Érdekes példaként
említhető J. D. Salinger és a Random House esete. A Random House kiadó Salingerről egy
biográ át akart kiadni, amelynek megírásánál az életrajzíró Salinger nem publikált leveleit
használta fel. A levelek ugyan nem szó szerint kerültek átvételre, hanem átírva, azonban
a bíróság megállapította, hogy a levelek adták az életrajzi mű értékét, ami által eladhatóvá
vált a könyv. A Random House a könyvet Salinger eredményes fellépésének köszönhetően
310
nem tudta kiadni.
A szabad felhasználás egyes esetei a szerzőt megillető vagyoni jogokat érintik. Például
egy cikk lefénymásolása vagy egy tanulmányból való idézés a szerző többszörözéshez való
jogához, míg egy középiskolai tanórán előadott vers az előadás jogához kapcsolódik.
Nem elhanyagolható, hogy a felhasználó – ahol ezt megköveteli az Szjt. – köteles a forrást
feltüntetni, ennek elmaradása esetén a felhasználás plágiumnak minősül.
A szabad felhasználási eseteket az Szjt. elsősorban IV. fejezetében és elvétve az egyes
műtípusoknál (például adatbázis esetében az Szjt. 84/B–C. §) szabályozza. Jelen fejezetben
azonban csak a mindennapokban gyakran előforduló eseteket mutatjuk be.

7.2.1. A háromlépcsős teszt

A háromlépcsős teszt egy zsinórmérték, aminek célja, hogy a szabad felhasználási eseteknél
a szerzők és a felhasználók érdekeinek egyensúlya fennmaradjon. Ez utóbbi alapozza meg a
szabad felhasználási eset jogszerűségét. Az egyensúly a két érdekcsoport között akkor áll
fenn, ha a szabad felhasználási eset
 nem sérelmes a mű rendes felhasználására,
 nem károsítja indokolatlanul a szerző jogos érdekeit, továbbá
 megfelel a tisztesség követelményeinek, végül pedig,
 ha nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. 311
Útmutatást nyújthat e szabály jobb megértésében, hogy az ún. másodlagos mű (például
idézésnél másodlagos mű az idézést befogadó mű) nem válhat az elsődleges (azaz az ere-
deti) mű konkurenciájává, helyettesítőjévé, illetve a szabad felhasználás nem korlátozhat-

310 Rich Stim: Summaries of Fair Use Cases – http://fairuse.stanford.edu/overview/fair-use/cases/.
311 Bővebben l. Gyenge Anikó: A szerzői jog korlátozásának alkotmányos tesztjei és a három lépcsős teszt. In:
Tattay Levente (szerk.): Emlékkönyv Ficsor Mihály 70. születésnapja alkalmából barátaitól. Szent István
Társulat, Budapest, 2009, p. 105–124; Gyenge Anikó: A szerzői jogok korlátozásának általános szabályai: a
háromlépcsős teszt értelmezése. Jogtudományi Közlöny, 61. évfolyam, 5. szám, 2006, p. 171–185; Gyenge
Anikó: A szerzői jog h-moll miséje: a három lépcsős teszt. Jogi Tanulmányok, 10. évfolyam, 5. szám, 2006,
p. 155–176.

143