Page 148 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

védett művet vagy más adatot tárolunk az adott hordozón. Mindkét díjat a közös jogkezelő
szervezetnek kell be zetni a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott
határidőn belül.

7.2.3. Idézés

Az idézés az egyik legfontosabb szabad felhasználási eset. Célja, hogy a szerző jogainak
328
oltalma mellett a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtó szabadsága, a tudományos kuta-
tás és művészeti alkotás szabadsága is érvényesülni tudjon. Az idézés elsősorban a sajtó-
ban, a művészeti alkotásokban (az irodalomban, zenében, lmművészetben) elterjedt, de
nem elhanyagolható a mindennapi munkavégzésben sem (például ügyfél részére készült
riport, szakmai konferencián tartott előadás). Az átvevő mű (például tanulmány) korlátla-
nul – akár nyereség- vagy jövedelemszerzésre irányuló üzleti célokra is – felhasználható, így
többszörözhető, terjeszthető vagy akár online közegben (például honlapon, blogon) közzé-
tehető. Miután az idézés irányulhat üzletszerzésre, ezért olyan művekben is megengedett a
műrészlet felhasználása, mint például a piacelemzés, az ügyfél részére készült összefoglaló,
a keresetlevél, az ügyfélmegkeresésre adott válasz, az üzleti ajánlat.
Ahogy korábban szó volt róla, a szerzői jogi jogvédelem nem az információra, hanem annak
egyéni, eredeti kifejezésmódjára vonatkozik. Az idézés tehát csak ilyen mű(részletek)re érvé-
nyes, és nem az információkra. Információ, tények, adatok tehát szabadon átvehetők. Nem
esik az idézés körébe tehát, ha valaki kizárólag adatokat vesz át (például a város lakossá-
gára vonatkozó adatokat uniós pályázati anyagból, biológiai kutatási adatokat táblázatból).
Arra is lehetőség van, hogy az információkra fókuszálva átfogalmazzuk saját szavainkkal a
műrészletet, ez sem esik az idézés körébe. Természettudományi, társadalomtudományi ku-
tatási adatok, összefüggések, információk átvétele egy tanulmányból nem sért tehát szerzői
jogot, a forrásmegnevezés elmaradása azonban az etikai szabályok megsértését veti fel.
329
Ilyen információk mögött ugyanis sok esetben jelentős munka vagy pénzbefektetés (pél-
dául szemináriumok, könyvek) áll. Minden esetben az adatok, információk egyedi bemu-
tatása (például szöveges formában, táblázatban, gra kai ábrázolás formájában) minősül
műrészletnek, és ennek felhasználása jelenti az idézést.
330
Nem idézés a stílusutánzás sem, ennek káros hatása elsősorban a képzőművészetben ér-
ződik. Elmyr de Hory hírhedt magyar származású képhamisító Picasso, Matisse, Bonnard,
Vlaminck, Bracque stílusában saját álnéven készített és értékesített képeket. A szerzői jog
azonban a stílusutánzást nem tiltja. 331

328 Szjt. 34. § (1), 67. § (5); Infosoc-irányelv 5. Cikk (3) d).
329 Legeza Dénes: A plágium kérdéséhez: az utánnyomástól az etikai eljárásig. ISZJSZ, 10. (120.) évfolyam, 4.
szám, 2015. augusztus, p. 98–112.
330 Vö. C-128/11. sz. ügyben hozott ítélet a UsedSo GmbH és az Oracle International Corp. között folyó eljá-
rásban [ECLI:EU:C:2012:407] 48. pont.
331 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 248.

148