Page 153 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

7. A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

művészeti, építészeti, iparművészeti alkotás, a dizájntermék képe, valamint a fotóművé-
szeti alkotás is.
355
A kutató az átvett művet kizárólag szemléltetés céljából, az ahhoz szükséges mértékig
használhatja fel. Az átvétel nem lehet olyan terjedelmű, hogy az elsődleges mű helyettesí-
tőjévé váljon, csakis illusztráló funkciót tölthet be. A másolás nem minősül átvételnek.
356
Erre példaként szolgál az SZJSZT-08/2006 ügy, amelyben két szakdolgozat összevetésére
357
került sor. Megállapításra került, hogy a két dolgozat szövege teljesen azonos, tördelésében,
források megjelölésében egyaránt, még a gra konok, táblázatok is ugyanazok voltak. Az
átvétel feltételei közé tartozik, hogy a műrészlet csak meghatározott terjedelemben szere-
pelhet egy dolgozatban, illetve a forrás megjelölése (beleértve a szerzőt is – amennyiben
lehetséges) szükséges. Ebben az esetben az átvétel feltételei nem valósultak meg, tehát a
358
felhasználónak engedélyt kellett volna kérnie a szerzőtől.
Az átvétel akkor is jogszerű, ha kutatáshoz kötődik. Elsősorban művészeti területen ku-
tatók számára elengedhetetlen a vizuális művekről készült képek átvétele, amire így le-
hetőség is nyílik. A kutató nem léphet túl a kutatási célon. A felhasználó tehát építésze-
ti mű fotóját csak kutatási tanulmányában, kutatáshoz kötődő előadásában használhatja
fel téziseinek illusztrációjául. Így nem tartozik ide például megbízási szerződés keretében
ugyanennek a tanulmánynak egy egyesület vagy cég részére történő átküldése. Nem esik
az átvétel körébe az az eset sem, ha a pályázatíró uniós pályázati anyagba vagy ügyvéd-
ként ügyfelek részére kiküldött memóban, keresetlevélben vesz át tanulmányrészleteket
(itt azonban kérdéses lehet az ügyirati funkció). Ugyanez a kizárás áll fenn, ha valaki mű-
részletet vesz át piacelemzésbe vagy vezető részére készült riportba. Nem megengedett az
359
átvétel a művészeti alkotásokban sem (például zene, színdarab, irodalmi mű), ezekben az
esetekben csak idézésre nyílik lehetőség.
Ellentétben az idézéssel, az átvevő műnek nem kell feltétlenül műalkotásnak lennie, így
van lehetőség irodalmi szöveggyűjtemények, művészeti képes albumok kiadására is. 360
Az üzletszerűség azonban kizárt, így nem lehet gazdasági tevékenység keretében átvenni
műrészleteket. Fontos, hogy a tevékenységen van a hangsúly, nem a személy minőségén, te-
hát ügyvéd is végezhet kutatótevékenységet egy publikáció megírása céljából, mint ahogy
361
kutató is vehet részt pro torientált kutatási projektekben vagy vállalkozásban. Nem minő-
sül megengedett átvételnek tehát, ha a tanulmány egy pro torientált művészeti magazin-
ban vagy például a jelen szakkönyvben jelenik meg, mivel ezzel értékesítésre kerül.
Speciális eset a képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképének kutatá-
si és oktatási célon kívüli szabad felhasználása. (Ezt nevezik panorámakivételnek.) Ennek

355 Szjt. 34. § (2).
356 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 249.
357 SZJSZT-8/2006 – Szakdolgozat szolgai másolása.
358 SZJSZT-8/2006 – Szakdolgozat szolgai másolása.
359 Vö. Gerhard Schricker, Ulrich Loewenheim: Urheberrecht, Kommentar. 4. Au age. Verlag C.H. Beck,
München, 2010, p. 1017.
360 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 249.
361 Michel M Walter, Silke von Lewinski: European Copyright Law, A Commentary. Oxford University, 2010,
p. 1043.

153