Page 156 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 156
másolataihoz való hozzáférés díja. Az EUB – ugyancsak a háromlépcsős tesztre alapozva
– ítéletében azt is megállapította, hogy e szabad felhasználási eset nem terjedhet ki a könyv-
tár állományába tartozó valamennyi könyv digitalizálására. 376
7.2.6. Oktatási célú szabad felhasználások
Az oktatást számos szabad felhasználási eset segítheti: az idézés, az átvétel, az átdolgozás és
a belső intézményi másolás. Ezek a szabad felhasználások mind azt a célt szolgálják, hogy
377
a tanulók, a diákok vagy a hallgatók számára minél professzionálisabb, gyelemfelkeltőbb,
a tudást legjobban közvetítő oktatási anyagok születhessenek, illetve hogy ők maguk is
felhasználhassanak műveket dolgozatokban, előadásokban.
Az oktatási célú szabad felhasználás esetében felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a
tankönyveknél, pedagógus-kézikönyveknél, van-e lehetőség az átvevő mű többszörözésére
és terjesztésére a szerző engedélye nélkül az átvétel szabályainak keretein belül maradva.
Korábban erre volt lehetőség, amire példaként szolgál az SZJSZT- 47/2000 számú ügy. Ki-
adásra került egy antológia, amely számos Radnóti-verset tartalmazott. A gyűjteményes
mű az 1997/98. tanévben segédkönyvnek minősült. Következő tanévben a minisztérium
kivonta a művet a segédkönyvek köréből. Az átvételre vonatkozó szabály alkalmazása csak
a segédkönyvi minőség időszakában állt azonban fenn. Ezért e minőség megszűnését kö-
vetően az értékesíteni kívánt antológia összeállításához már a szerzői jogosult engedélyét
kellett volna kérni. Az Szjt. 35. § (3) bekezdése kimondja, hogy átvevő mű nem üzlet-
378
szerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen
átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé
nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik. Tankönyvek, segédkönyvek ese-
tében viszont aligha kizárható az üzletszerűség, ugyanis a tankönyvpiac komoly üzletet is
jelent manapság. Ennek megfelelően revideálni kellett a korábbi nézetet, és így az említett
oktatási könyveknél szinte csak az engedélyköteles felhasználás jöhet szóba. Ennek jog-
szabályi megerősítését találjuk a vonatkozó jogszabályban is, amelyik kimondja, hogy a
tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelemhez nyilatkozni kell arról, hogy
a tervezett könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és
amennyiben tartalmaz, akkor a nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a kérelmező
a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendel-
kezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.
379
Így például ábrák, képek, vizuális művek átvételekor a HUNGART adja meg a jogosítási
engedélyt. Az engedély nélküli, az Szjt. 35. § (3) bekezdése szerinti átvétel mindezek alapján
az ingyenesen terjesztett oktatási segédanyagok esetében, továbbá esetlegesen a kizárólag
376 C-117/13. 45. pont.
377 Szjt. 33. § (4), 34. § (1)–(4), 35. § (4)–(5), 38. § (1), b); Infosoc-irányelv 5. Cikk (3) a).
378 SZJSZT- 47/2000 – Irodalmi antológia mint oktatási segédkönyv.
379 A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyv-
ellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 2.§ (5) bekezdésének d) pontja.
156