Page 151 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

7. A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

gondolatokat az egyes műrészletekhez, kizárólag „körítésként” ír egy-egy bevezető mon-
datot, megjegyzést. Tipikusan idetartoznak az utolsó pillanatban „összeollózott” szemi-
344
náriumi munkák, szakdolgozatok, tanfolyamjegyzetek, cikkek. Ugyancsak nem tartozik
az idézés körébe a sok esetben egyéni jelleggel nem rendelkező merchandising termékeknél
(például egy-egy idézet tányéron, ceruzán, noteszen, textiltáskán) használt műrészletek fel-
használása.
Fontos továbbá, hogy a műrészletnek el kell egyértelműen különülnie az átvevő műtől.
Erre jó példa Bernardo Bertolucci „Álmodozók” című lmje, amiben a rendező különböző
ismert lmek (például Tru aut Jules et Jim című alkotása) fekete-fehér kockáit ágyazta be
a színes lmalkotásba, de ugyanezt a célt szolgálják az idézőjelek is.
Nem követelmény ugyanakkor, hogy az idézett szöveg az eredeti művel azonos műfa-
jú műben kerüljön felhasználásra. Így például lehetséges irodalmi műrészlet felhasználása
lmben vagy akár dizájntárgyon.
Sajátos idézési mód a linkek használata. Egy internetes oldalon más internetes oldalon
szabadon hozzáférhető művekre mutató linkek elhelyezése nem minősül – engedélyhez
kötött – nyilvánossághoz közvetítésnek.
345
A linkelés egyik sajátos esete az ún. framingeljárás. Ennek szerzői jogi kérdésével az
EUB is foglalkozott a BestWater és Michael Mebes, Stefan Potsch-ügyben. Az esetben a
víz lterezésre használt rendszerrel foglalkozó cég, a BestWater elérhetővé tett egy lmet,
ami a vízszennyezésről szólt. Másik két versenytársa a lmet úgy tette hozzáférhetővé,
hogy a felhasználóknak úgy tűnt, mintha az a saját honlapjukról származott volna. (Ezt az
ún. framingtechnológia segítségével lehet elérni.) A bíróság kimondta, hogy nem minősül
nyilvánossághoz közvetítésnek, ha egy weboldalon található, nyilvánosság számára hozzá-
férhető mű egy másik honlapon az ún. framingtechnológia segítségével elérhetővé válik.
Ez utóbbi feltétele, hogy az ilyen mű az eredeti közönség számára is elérhető legyen (vagyis
nem csak e nyilvánossághoz közvetítés révén hozzáférhető), illetve az alkalmazott techno-
lógia ne különbözzön az eredeti honlap által használt technológiától. 346
Érdekes kérdés az ún samplingeljárás megítélése, ennek különösen a zeneiparban van
jelentősége. Az eljárás lényege, hogy az alkotó egy meglévő hangfelvétel részét kiemeli,
módosítja és egy új zeneműbe ülteti át. Számos jogvitát kezdeményeztek különösen a
347
hangfelvétel-előállítók olyan művészekkel szemben, akik korábbi zeneműveket használtak
fel saját alkotásoknál. A bírói gyakorlat azonban – bizonyos keretek között – teret enged az
ilyen alkotásnak. Két példa szolgál ennek alátámasztására. Az egyik a Kra werk és Moses
Pelham-ügy, amiben a német Szövetségi Alkotmánybíróság kimondta, hogy az alkotás

344 Vö. Gerhard Schricker, Ulrich Loewenheim: Urheberrecht, Kommentar. 4. Au age. Verlag C.H. Beck,
München, 2010, p. 1012.
345 C-466/12. sz. ügy, Nils Svensson, Sten Sjögren, Madelaine Sahlman, Pia Gadd És a Retriever Sverige AB
között [ECLI:EU:C:2014:76], 42/1. pont.
346 A C-348/13 sz. ügyben hozott végzés a BestWater International GmbH és Michael Mebes, Stefan Potsch
között folyó eljárásban [ECLI:EU:C:2014:2315], 20. pont.
347 Békés Gergely, Mezei Péter: A sampling megítélése a magyar szerzői jogban. ISZJSZ, 115 évfolyam,
6. szám, 2010. december, p. 5–32.; bővebben: Mezei Péter: Digitális sampling és fájlcsere. Szegedi Tudo-
mányegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 2010.

151