Page 150 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

A forrás megjelölése (beleértve a szerző nevét is) az idézés egyik legjelentősebb feltétele,
ennek hiányában a műrészlet idézése plágiumnak minősül. Ahogy korábban utaltunk rá,
műrészletnél a szerző nevét a védelmi idő leteltét követően is fel kell tüntetni, ugyanis a
névfeltüntetés kötelezettsége a közkincsbe tartozó műveknél is fennáll.
A jogszerű idézés feltételei közé tartozik, hogy a műrészletet kizárólag meghatározott
céllal (például kritikus, alátámasztó, magyarázó álláspontként) lehet felhasználni. Az
336
idézésnek tehát kapcsolatban kell állnia az átvevő szöveg tartalmával. Az átvevő mű és a
műrészlet kapcsolódásának hiánya esetén nincs szó idézésről. Nem esnek az idézés körébe
337
a keresőmotor (például Google) által kilistázott ún. „thumbnail”-ek, lekicsinyített képek,
illetve az ún „snippet”-ek, azaz írott művek kisebb részletei sem. 339
338
Idézett műrészlet továbbá kizárólag eredeti műhöz híven kerülhet felhasználásra. Itt a
tartalmi azonosság, a mondanivaló megőrzésén van a hangsúly, ezért a szöveges műveknél
a szó szerinti idézésnél szükséges maradni. Éppen ezért nem esik az idézés körébe a paró-
dia, hiszen itt éppen az eredeti mű jellegének változtatásán van a hangsúly, és sok esetben
a forrás feltüntetése is elmarad.
340
A műrészlet terjedelme is korlátozott, amit az átvevő mű jellege és az idézés célja határol
be. Nincs általános mérték arra vonatkozóan, hogy milyen terjedelmű műrészlet idézhető,
ennek eldöntése esetről esetre változhat. A zeneműveknél általában rövidebb, a tudomá-
341
nyos műveknél pedig akár hosszabb terjedelmű műrészlet beillesztésének is helye van. A
terjedelmi korlátból következik, hogy a műrészlet nem dominálhat az átvevő műben, tehát
kizárólag kiegészítő szerepe lehet. (Ez utóbbi esetben ugyanis már felmerül az átvétel
342
vagy az engedélyhez kötött átdolgozás joga, végső esetben pedig a többszörözés joga is.)
Itt merül fel Esterházy Péter és Sigfrid Gauch néhány évvel ezelőtt felmerült vitája. Sigfrid
Gauch német író sérelmezte, hogy Esterházy Péter egy teljes fejezetet emelt át „Apa-nyo-
mok” (Vaterspuren) című regényéből Harmonia Caelestis című művébe. Eszterházy állás-
pontja szerint ő mindössze új kontextusba helyezte a Gauch-féle fejezetet. Irodalmi alko-
343
tások esetében csak idézni lehet. Ilyen jogvitában a bíróság dönt, hogy az átvett műrészlet
terjedelme mennyiben fér bele az idézés körébe.
Idézni csak műben lehet, az idézés megköveteli az idéző személytől az egyéni, eredeti
alkotást. Nem minősül idézésnek, amikor a felhasználó nem fűz jelentős tartalmi, szellemi

336 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 248.
337 Vö. Gerhard Schricker, Ulrich Loewenheim: Urheberrecht, Kommentar. 4. Au age. Verlag C.H. Beck,
München, 2010, p. 1025.
338 Vö. Gerhard Schricker, Ulrich Loewenheim: Urheberrecht, Kommentar. 4. Au age. Verlag C.H. Beck,
München, 2010, p. 1026.
339 Az Egyesült Államokban ennek eltérő a megítélése, vö. 14.6.1. fejezet. Bővebben Mezei Péter: Jogerős dön-
tés a Google Books ügyben: fair use! In: Vida Mihály emlékkötet, 2016 (megjelenés alatt), online elérhető:
http://copy21.com/download/jogeros-dontes-google-books-ugyben-fair-use/.
340 Vö. Gerhard Schricker, Ulrich Loewenheim: Urheberrecht, Kommentar. 4. Au age. Verlag C.H. Beck,
München, 2010, p. 1010. Ezt az Infosoc-irányelv mint külön szabad felhasználási esetet szabályozza az 5.
Cikk (3) k) pontban.
341 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 248.
342 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 248.
343 Plágiummal vádolják Esterházy Pétert – http://www.litera.hu/hirek/plagiummal-vadoljak-esterhazy-petert.

150