Page 142 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

7.1.3. Editio princeps

Szerzői védelem illeti meg a művet először nyilvánosságra hozó személyt, a védelmi idő
ebben az esetben a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hu-
szonöt évig tart. Ezt fejezi ki az editio princeps kifejezés, ami hátrahagyott művek nyil-
306
vánosságra hozatalát jelenti. A szabályozás célja, hogy olyan személyeket részesítsenek
307
védelemben, akik kutatással, anyagi és időráfordítással megjelentetnek olyan műveket,
amelyek közreműködésük nélkül a nyilvánosság számára nem váltak volna hozzáférhe-
tővé. Itt olyan esetekre kell gondolnunk, amikor valaki olyan művet hoz nyilvánosságra,
amelynek a védelmi ideje már lejárt, illetve a létrehozásától 70 év már eltelt. Tipikusan
308
ilyen hátrahagyott művek az irodalmi művek, a kották, amely műveknek a szerzője ismert
ugyan, de a védelmi idejük alatt mégsem kerültek kiadásra. A történelemben számos példát
találunk ilyen művekre. Előfordulhat továbbá az az eset is, hogy a szerző ismeretlen, és a
mű – annak létrehozásától számított 70 év alatt – nem került nyilvánosságra.
Általában tehát könyvkiadók, kottakiadók szereznek szerzői jogosultságot ki nem adott
művek felett.
309

7.2. A SZABAD FELHASZNÁLÁS

Amíg a felhasználási módok csak példálózva szerepelnek a törvényben, addig az Szjt. a
szabad felhasználási eseteket – az európai országok többségéhez hasonlóan – kimerítően
felsorolja, azaz az említett eseteken kívül minden műfelhasználás a szerző engedélyéhez
kötött, feltéve, hogy a védelmi idő még nem járt le.
A szabad felhasználások a közérdek érvényesülését szolgálják. Így az egyes szabályok mö-
gött olyan szabadságjogok húzódnak, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, a
sajtószabadság, a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadsága, a tanulás és oktatás
szabadsága, valamint a művelődéshez való jog.
A magyar szerzői jog szabad felhasználási eseteinek nemzetközi és uniós hátterét el-
sősorban a BUE és az Infosoc-irányelv biztosítja. A tagállamokat az Infosoc-irányelvben
meghatározott célok kötik csak, a célok elérése azonban az egyes országokra van bízva. Ez
azt jelenti, hogy az irányelvben foglalt eseteket az egyes tagállamok nem minden esetben
– így Magyarország sem – vették át szó szerint. (A magyar Szjt. szabad felhasználási eset-
köre nem tartalmazza például az Infosoc-irányelv által elismert paródiakivételt.) Emiatt az
egyes szabad felhasználási esetek eltérően kerültek átültetésre a nemzeti jogokba az egysé-
ges célok szem előtt tartása mellett. Ezért a tagállami szabályozások között előfordulnak
eltérések.

306 Szjt. 32. §.
307 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 239.
Bővebben Gyenge Anikó: A szerzői jog metamorfózisai és az editio princeps jogintézménye. Magyar Jog, 50.
évfolyam, 11. szám, 2003, p. 649–657.
308 Szjt. 32. §.
309 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 240.

142