Page 95 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

Jelenleg hatályos szerzői jogi törvényünk megalkotása során vita alakult ki arról, hogy az
új törvény a monista felfogás szerint megtiltsa-e a szerzői vagyoni jogok átruházását, vagy
– a dualista felfogást követve – tegye azt lehetővé. A jogalkotó végül – arany középútként
– olyan megoldást választott, amely alapjaiban a monista felfogásra épül, de áttöri annak
merevségét, és ötvözi azt a dualista felfogás pozitív elemeivel is. Ennek megfelelően az
161
Szjt. főszabályként mondja ki, hogy a szerzői vagyoni jogokat sem lehet átruházni, illetve
azokról lemondani. Néhány kivételes esetben azonban áttöri a törvény ezt az alapelvet, és
a mű létrehozásának vagy felhasználásának sajátos jellegéből következően lehetővé teszi a
szerzői vagyoni jogok önálló átruházását is (pl. szo verművek, reklámozás céljára megren-
delt művek vagy együttesen létrehozott művek esetében).
A szerzői személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok a gyakorlatban sokszor egymással
összekapcsolódva és együttesen jelennek meg, illetve érvényesülnek. A művek felhasználása
bár alapvetően valamilyen szerzői vagyoni jogot (pl. a többszörözés jogát) érint, a felhasz-
nálás során gyelemmel kell lenni a szerzői személyhez fűződő jogokra is (pl. a szerző
nevét megfelelően fel kell tüntetni a művön). Hasonlóan egymás mellett érvényesülhetnek
e jogok egy mű megváltoztatása esetén, amely adott esetben átdolgozásként szerzői va-
gyoni jogot érinthet, másrészt viszont – a mű szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes
eltorzítása esetében – személyhez fűződő jogot is sérthet. Az egyes vagyoni jogok kapcsán
e kérdéskörrel még részletesen foglalkozunk.
Az alábbiakban elsőként a szerzői személyhez fűződő jogokat vesszük sorra, majd ezt
követően az egyes szerzői vagyoni jogokkal ismerkedünk meg részletesen.

6.2. A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI

Amikor a szerző személyhez fűződő jogai kerülnek előtérbe, sokaknak eszébe jut a pla-
gizálás kifejezés, amely valóban e jogokhoz kötődik, ugyanakkor korántsem öleli fel e jo-
gok összességét. A személyhez fűződő jogok egyike a névfeltüntetés, amely kizárja, hogy
a művet más neve alatt vagy név nélkül jelenítsék meg a szerző engedélye nélkül, és ehhez
kötődik a plagizálás fogalma, amely más szellemi alkotásának a szolgai lemásolása és saját
név alatt történő közzététele vagy a másik műből részletek átvétele anélkül, hogy megjelöl-
nénk a szerzőt. E jogok közé soroljuk továbbá a mű nyilvánosságra hozatalának jogát és a
mű egységének védelmét.
A korábbi fejezetben kiemeltük, hogy a szerzői személyhez fűződő jogok szorosan a
szerző személyéhez tapadnak, azokról nem lehet lemondani, és azokat át sem lehet ru-
házni. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy ha ezek a jogok ennyire szorosan az
egyes szerzők személyéhez kötődnek, akkor hogyan hat ki rájuk a szerző halála, továbbá
a védelmi idő lejárta. E jogok érvényesítése lehetséges az örökösök vagy a jogutódok által,
esetlegesen valaki felléphet a védelmi idő lejártát követően is? E kérdésekre igen egyszerű

161 Ficsor Mihály: Szerzői jogi törvény. Viva Média Holding, Budapest, 1999, p. 46–47. A monista felfogásról
bővebben: Petkó Mihály: A monista felfogás érvényesülése a szerzői jogi törvényben. Debreceni Jogi Mű-
hely, II. évf. 1. sz., 2005.

95