Page 97 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

6.2.1. A mű nyilvánosságra hozatala

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a mű nyilvánosságra hozatala nem kérdés, hiszen a
szerző azért készíti el művét, hogy azt a széles nyilvánosság elé tárja, és sikere esetén a
befolyó bevételek lehetővé tegyék számára újabb alkotások elkészítését. Ez azonban nem
feltétlenül és minden esetben van így. A tudomány is, de főleg a művészet az önkifejezésről,
az érzelmek formába öntéséről, sokszor zikai hordozó segítségével történő megjeleníté-
séről szól, és bizony nem feltétlenül mindenki kívánja érzelmeit a nagy nyilvánosság elé
tárni. Sőt, adott esetben híres szerzőnek is lehet olyan műve, amely annyira bensőséges
vagy netán rosszul sikerült, hogy azt nem kívánja közszemlére tenni. Ennek megfelelően az
Szjt. a szerző döntésére bízza, hogy nyilvánosságra kívánja-e hozni alkotását, és biztosítja
számára a lehetőséget, hogy alapos okból visszavonja a nyilvánosságra hozatalhoz adott
engedélyét. A nyilvánosságra hozatal nincs semmilyen alaki formához kötve, ebből adó-
168
dóan az engedély szóban, írásban és ráutaló magatartással is megadható, ugyanakkor nem
feltétlenül lehet ezt az engedélyt elválasztani a mű felhasználására adott engedélytől, ami
viszont kifejezetten írásban adható csak meg. A mű nyilvánosságra hozatalának aktusa
169
gyakran összekapcsolódik a többszörözésével és terjesztésével is, amihez viszont az írásbeli
alakhoz kötött felhasználási szerződés is szükséges. A magyar bírói gyakorlatban felfedez-
hető egy szokatlan értelmezés, amely szerint a mű nyilvánosságra hozatala nem köthető
semmilyen feltételhez, hanem ha jogsértő helyzet adódik, akkor utólag lehetséges a törvény
jogérvényesítési lehetőségeivel élni és orvosolni azt. Ebben az értelmezésben a szerzőnek a
választása mindössze abban áll, hogy titokban tartja művét vagy nyilvánosságra hozza, és
ha az utóbbi mellett dönt, kizárólagos befolyása már nincs a mű megjelentetésére. 170

ÍZELÍTŐ A MAGYAR JOGGYAKORLATBÓL: AZ INTERJÚALANYBÓL
LETT SZERZŐ ESETE 171

A Fővárosi Ítélőtábla egyik esetében felmerült kérdésként, hogy lehet-e a kiadást
feltételhez kötni. A felperes interjúsorozatot készített egy harmadik személyre
való visszaemlékezések címén, amely több részben jelent meg különböző folyóirat-
okban. A felperes később egy ebbe a sorozatba tartozó interjúnak a kiadása végett
felkereste az alperes kiadót. A szerkesztő visszaküldte a korrektúrázott anyagot a
felperesnek, aki azonban meglepődve észlelte, hogy a cím módosítására került sor,
amelynek következtében annak értelme megváltozott, és az olvasó a módosítást
követően tévesen azonosíthatja az interjú alanyát a cikk szerzőjével. Jelezte a prob-
lémát a szerkesztőnek, azonban ennek ellenére a cikk ezen a címen jelent meg. A

168 Szjt. 10. § (1) bekezdés és 11. §.
169 A felhasználási szerződést az Szjt. 45.§ (1) bekezdése szerint írásba kell foglalni.
170 L. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.167/2011/4.; Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20.224/2008/4.; Gyertyánfy Péter
(szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 129.
171 Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.167/2011/4.

97