Page 96 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

a válasz, és könnyen kitalálható bárki által, főleg, ha más formában tesszük fel a kérdést:
kiadhatom a saját nevem alatt Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes történeteit, esetleg
162
kivehetem a nekem nem tetsző sorokat Anton Csehov A sirály című drámájából, és el-
163
adhatom példányait javított kiadásként hirdetve? Nyilván senki számára sem kérdés, hogy
e két híres szerző halála óta nagyon hosszú idő telt el (mint látni fogjuk a vagyoni jogok
megszűnése a szerző halálától számított hetven év), tehát a szerzői mű felhasználásából a
szerzők örököseit előny már nem illetheti. Ugyanakkor senki sem válaszolna szívesen igen-
nel a fenti kérdésekre, mert mégsem érezné helyénvalónak, hogy valaki más művét saját
neve alatt vagy csonkított formában tárja a nyilvánosság elé. A válasz ennek megfelelően
az, hogy mindezt nem tehetem meg, és ebből adódik a következtetés, miszerint e jogok
nem szűnnek meg a szerző halálával, sőt, a védelmi időt követően is csak részben. Ameny-
nyiben a védelmi időn belül következik be a személyhez fűződő jogok megsértése, a törvény
egyértelműen rögzíti a jogérvényesítésre jogosult személyét, aki a szerző által irodalmi,
tudományos vagy művészi hagyatékának a gondozásával megbízott személy, illetve ilyen
személy hiányában, vagy ha a megbízott nem intézkedne, a szerzői vagyoni jogokat öröklés
jogcímén megszerző személy. Ebből következően, habár a személyhez fűződő jogok nem
164
ruházhatóak át, érvényesítésük nemcsak a szerzőt illetheti meg, hanem örökösét vagy a
hagyatékának kezelésével megbízott személyt is. Probléma inkább azokban az esetekben
165
merül fel, ahol már a védelmi idő is eltelt, az erre vonatkozó speciális szabályokra az egyes
jogoknál térünk majd ki.
Mielőtt rátérnénk a részletes szabályokra, érdemes még röviden kiemelni az Szjt. 2015-
ös módosítását, amely a közérdekű adatok megismeréséhez való jog és a szerző személyhez
fűződő jogának egymáshoz való viszonyát hivatott rendezni. A rendelkezés lehetővé teszi
166
az adatigénylés kötelezettje számára, hogy az igénylő által kívánt forma és mód helyett az
adott mű közérdekű adatot tartalmazó részei megtekintésének a lehetővé tételével teljesítse
az adatszolgáltatást, ezzel védve a szerző jogait. Önmagában a szellemi tulajdonhoz fűződő
jogra való hivatkozással általánosságban nem korlátozható a közérdekű adatok megisme-
résének joga, ugyanakkor az utóbbi sem indokolhatja a szerzői mű egészének megisme-
résére irányuló igényt, hanem csak az abban foglalt egyes adatokra vonatkozó megkere-
sést. Mindebből következően teljes szerzői mű nem lehet az adatigénylés tárgya, hanem
167
legfeljebb annak egyes meghatározott részei.

162 A szerző 1930-ban hunyt el, és leghíresebb karaktere először 1887-ben jelent meg nyomtatásban.
163 Anton Pavlovics Csehov 1904-ben hunyt el, és „A sirály” című drámáját 1895-ben írta.
164 Szjt. 14. § (1) bek.
165 Tekintettel arra, hogy a személyhez fűződő jogok nem átruházhatóak, az örökös vagy a hagyaték kezelé-
sével megbízott személy is – a szerzővel egyező módon – csak személyesen érvényesíthet perben igényt, e
jogok engedményezése kizárt, és ebből adódóan a szerződés alapján engedményesként fellépő félnek nincs
kereshetőségi joga a perben (l. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.836/2009/3.). A szerző halálát követő jogérvénye-
sítés gyakorlatáról l. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.840/2014/5., Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.940/2014/5.
166 Szjt. 15/A. §
167 Bővebben: BDT2015.3392. (Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 20 086/2015/3/II.)

96