Page 101 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

mögött, és ezzel a személyhez fűződő jogai kvázi érvényesíthetetlenné válnak, vagyoni jo-
gai pedig a szerződés szerinti feketedíj-igényben merülnek ki. 179
A felvett név esetében a szerző választásának két korlátja van: a felvett név nem járhat
mások lényeges jogi érdekének a sérelmével, és nem lehet összetéveszthető a már korábban
is hasonló tevékenységet folytató személy nevével. Az első esetben a név egyáltalán nem
180
használható, így pl. nem dönthet senki úgy, hogy a P. Howard nevet használja íróként,
hiszen Rejtő Jenő publikált e név alatt, és ebből eredően használata sértené jó hírnevét és
így egyúttal kegyeleti jogát is. Az összetéveszthető név ezzel szemben felvehető, azonban a
régebb óta használó személy kérelmére e tevékenység gyakorlása során csak megkülönböz-
tető toldással vagy elhagyással használható (pl. Hegedűs D. Géza).
A név feltüntetése nem korlátlan jog, a szerző a felhasználás jellegétől függően, ahhoz
igazodó módon gyakorolhatja. Nyilvánvalóan másképp történik a név feltüntetése mű-
181
ből idézés, átdolgozás és fordítás esetében, illetve rádiós sugárzás vagy kábeltelevíziós to-
vábbközvetítés esetén, hiszen a felhasználás módja és célja teljességgel eltérő. A megfelelő
megjelenítés minden egyes esetben eltérő, és jogvita esetén a bíróság a körülményeket mér-
legelve egyedileg állapítja meg annak jogszerűségét. Így pl. több lmnovella alapján készült
forgatókönyv esetében a bíróság nem tartotta indokoltnak annak feltüntetését a DVD borí-
tóján és a stáblistán, hogy az elkészült lm a novellák alapján készült, elegendőnek tartotta
182
a stáblistán írói konzultánsként való megjelenítést. Másik esetben egy műfordítás kiadá-
sa során viszont megsértették a fordító személyhez fűződő jogait, amikor sem a könyv bo-
rítóján, sem a belső címoldalon nem került a neve feltüntetésre, pusztán a „copyright-ban”
(az irodalmi művek 4. oldala) és az utószóban került említésre. Fontos azt is kiemelni,
183
hogy egyes esetekben a név feltüntetése akár el is maradhat a felhasználás jellegénél fogva.
Egy ügyben a bíróság pl. köztudomásúnak értékelte, hogy „a gyakorlatban a televíziós ri-
porterekről, bemondókról készült portréfotók vagy épületfotók esetében a reklámozás, az
interneten vagy a tévéképernyőn illusztrációként történő megjelenítés során, de különösen
az arcképes belépőkártyákon nem szokásos a fényképet készítő szerző nevének a feltünte-
tése a technikai korlátokra is gyelemmel.” Ez azonban a legritkább esetben fordul elő,
184
így többségében csak a feltüntetés helye és pontos módja az, ami változik. Nyilvánvalóan a
felhasználás módja mellett az adott művészeti alkotás műfaja is behatárolja a névfeltüntetés
lehetőségeit. Jelen kötet esetében pl. a copyrightoldalon való névfeltüntetést a felhasználási
szerződés rendezte. A „Hetven éves a forint” érme hátoldalának jobb alsó sarkában látható
Kósa Imre mesterjegye (lásd 4.4.1. alpont), vagy Berény Róbert szignója a Modiano-plakát
bal felső sarkában (13.4.1. alpont). A gyakorlatban nem várható el a feltüntetés azonos
módja pl. egy épület és egy könyv esetében, hiszen ha a könyvek borítójának megjelenését
magunk elé képzeljük, ahol a szerző neve jól látható helyen, többnyire középen és nagybe-

179 Faludi Gábor: A szerzői mű egysége védelmének egyes kérdései. Infokommunikáció és Jog, 8. évfolyam,
5. szám, 2011. október, p. 165.
180 Ptk. 2:49. §.
181 Szjt. 12. § (1) bek.
182 L. Fővárosi Törvényszék P.26.674/2008/64.
183 L. BH1993.226 (LB Pf.IV.20.027/1993.)
184 L. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.462/2008/4.

101