Page 99 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

oldalán jogbizonytalanságot eredményezne, nem bízhatna alappal abban, hogy a megszer-
zett engedély alapján eszközölt befektetései megtérülnek majd. A visszavonás csak két, a
törvény által meghatározott esetben nem érinti a jogszerző jogait. Az egyik eset, ha munka-
viszonyban készült alkotásról van szó, és a szerző átadta a munkáltatónak a művet, a másik
pedig a vagyoni jogok átruházása esetében az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasz-
nálás. E két esetkör kiemelése azért vált szükségessé, mert itt a szerzők rendelkezési joga
173
művük felett az átadással, illetve az átruházásra irányuló szerződés megkötésével meg-
szűnik, így a munkavállaló csupán a nevének elhagyását (anonimitást) kérheti. Minden
más esetben lehetséges a visszavonás, amennyiben az alapos okot igazolni tudja a szerző.
A törvény külön nem rendelkezik arról, hogy mi tekinthető alapos oknak, ennek megálla-
pítása a bíróság döntésére van bízva. A bíróság egy döntésében megállapította, hogy az ok
lehet objektív, így például a mű méltatlan környezetbe helyezése, ahol az ok jogszerűsége az
általános elvárhatóság alapján ítélhető meg, de elképzelhető méltányolható szubjektív ok
174
is, mint például ha a szerző nem akarja a továbbiakban fenntartani a művében írtakat. E
megközelítés összhangban van a szerző rendelkezési jogának biztosításával, és ugyanakkor
a felhasználó számára is megadja a kellő védelmet, így jó kiindulási alapot jelenthet az ala-
pos ok jelentésének a megítélésénél. 175
A nyilvánosságra hozatal joga esetében is felmerül a kérdés, mi a teendő, ha az író ha-
lála után lelnek fel egy művet, amelyet a szerző életében nem hozott nyilvánosságra. Az
Szjt. megdönthető vélelmet állít fel amellett, hogy a szerző a művét nyilvánosságra hoza-
talra szánta, azaz a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozata hiányában, vagy ha valaki
ennek az ellenkezőjét nem bizonyítja, a mű nyilvánosságra hozható. Természetesen ez a
rendelkezés nem egyedülálló, a világ számos országában létezik és alkalmazzák, hiszen e
vélelem hiányában komoly kulturális értéket képviselő művek tűnhetnének el végleg, jó-
vátehetetlenül. A vélelem hiányában például soha nem lenne lehetőségünk elolvasni Rejtő
Jenő „Konzílium az őserdőben” című kisregényét, amely csak 2015-ben, 72 évvel a szerző
halála után látott napvilágot, vagy J. R. R. Tolkien számos, halála után fellelt művét sem, így
például „A szilmarilok” vagy a „Húrin gyermekei” című alkotásokat. 176

173 A munkaviszonyban alkotott művekről bővebben a 9.2. alfejezetben olvashatunk. A munkaviszonyban
létrehozott művek személyhez fűződő jogáról bővebben l. Legeza Dénes: A munkaviszonyban létreho-
zott művek joggyakorlata napjainkban. ISZJSZ, 11. (121.) évfolyam, 3. szám, 2016. június, p. 120–124; a
kodi kációs előzményekről l. Legeza Dénes: Egy paragrafus margójára – adalékok a munkaviszonyban
létrehozott művek szabályozásához. ISZJSZ, 9. (119.) évfolyam, 2. szám, 2014. április. p. 115.
174 L. BDT2006.1319 (Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.663/2005/3.).
175 L. erről SZJSZT-23/2002 – Tankönyv-sorozat nyilvánosságra hozatalához adott engedély visszavonása,
SZJSZT-37/2006 – Turisztikai kiadvány nyilvánosságra hozatalának megtiltása, Debreceni Ítélőtábla Pf.
II. 20.224/2008/4., BDT2006. 1319. (Debreceni ÍtélőtáblaPf. II.20.663/2005/3.)
176 Forrás: https://pim.hu/hu/kiadvany/megjelent-az-ellopott-tragedia-rejto-jeno-emlekkotet;
https://en.wikipedia.org/wiki/J._R._R._Tolkien#Posthumous_publications.

99