Page 102 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

tűkkel jelenik meg, nyilvánvaló, hogy nehezen lenne megvalósítható ugyanezt a szabályt
követni az épületek esetében, és kiírni a tervező nevét az épület méretével arányos nagyság-
ban. Ebből is látható, hogy azonos forma megkövetelése esetében nagy eséllyel lerombol-
nánk egyes művek külső megjelenését, amelyben lényegük áll.
A szerző névjogához hozzátartozik az is, hogy e minőségét senki ne vonja kétségbe, ez
„a névjoghoz képest egy általános, mögöttes jog.” Elég nehéz a név feltüntetésétől elvá-
185
lasztani, hiszen többnyire a kettő együtt jár, de úgy lehetne megragadni, hogy a név feltün-
tetése önmagában inkább formai kérdés, míg a szerzői minőség elismerése kifejezetten a
plágium különböző formái ellen véd. Ennek megfelelően a név helytelen feltüntetése (pl.
186
mást is feltüntetnek szerzőként, aki pusztán egyéb közreműködő) nem minden esetben
jelenti a szerzői minőség kétségbe vonását egyúttal. Az utóbbiról elsősorban akkor beszé-
lünk, amikor valaki saját műveként állítja be valaki másnak az alkotását, ami jelentheti a
mű egy részének az idézés helyének megjelölése nélküli átvételét, vagy szélsőséges esetben
az egész mű szolgai lemásolását is.
A név feltüntetése esetében a törvény egy kivételes szabállyal lehetővé teszi a védelmi
idő letelte (lásd a 7.1. alfejezetet) után is a jogérvényesítést a szerző emlékének megsértése
címén. E jogot az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdekképviseleti szervezet
gyakorolhatja bármely olyan esetben, amikor az adott magatartás a védelmi időn belül sér-
tené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként
feltüntessék. A gyakorlatban ugyanakkor nem lehet ilyen esettel találkozni, aminek szá-
187
mos oka lehet, így pl. a mű megalkotása óta eltelt hosszú időtartam, a saját érdekek hiánya
(hiszen a szerző és az örökös már nem élnek), a jogérvényesítés megindításához szükséges
anyagi források és az ehhez kapcsolódó folyamatos ellenőrzés szükségessége.

6.2.3. A mű egységének védelme
188
Annak ellenére, hogy a mű egységéhez vagy – más kifejezéssel élve – integritásához fűződő
jogosultság a törvényben mindössze egy mondatban került megfogalmazásra, gyakorlati
alkalmazását tekintve talán ez tekinthető a legbonyolultabbnak a személyhez fűződő jogok
közül. Az Szjt. csupán annyit tartalmaz, hogy e jog sérelmét jelenti „a szerző művének min-
denfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel
kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes”.
189
Feltehetjük a kérdést, hogy mi tekinthető eltorzításnak, és hogy mely megváltoztatás, visz-
szaélés éri el a jogsértés szintjét. A kérdés megválaszolása korántsem egyszerű, és a válasz

185 Szjt. 12. § (4) bek.; idézet forrása: Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez.
Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 133.
186 Pl. a Somogy Megyei Bíróság a 21.P.21.052/2008/57. számú ügyben kimondta, hogy a szerzői minőség két-
ségbe vonását jelenti, ha egy zenemű szerzőjeként az illetékes közös jogkezelő nem őt tartja nyilván.
187 Szjt. 14. § (2) bek.
188 Jelen fejezet nem tér ki e jog nemzetközi és uniós szabályozására. A védelem nemzetközi és uniós hátteré-
ről és bővebben a magyar joggyakorlatról l. Faludi Gábor: A szerzői mű egysége védelmének egyes kérdé-
sei. Infokommunikáció és Jog, 8. évfolyam, 5. szám, 2011. október, p. 163–169.
189 Szjt. 13. §.

102