Page 103 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 103

6. A SZERZŐ JOGAI



        az alkotások műfajától függően, sőt, az egyes konkrét esetek körülményei függvényében
        is eltérhet. Általánosságban elmondható, hogy a mű címének a szerző engedélye nélküli
        megváltoztatása többnyire sérti a szerzőnek e jogát, továbbá a mű bármely lényeges voná-
        sának megváltoztatása is, így például egy zene esetében annak lerövidítése, áthangszerelése
        és szövegének elhagyása, vagy egy fénykép esetében egy önkényesen kiválasztott részlet
        megjelenítése.
                     190
           A fentiekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egy alkotás sokszor nem önmagában
        értelmezendő, hanem a környezet, amiben megjelenik is szerves részét képezheti, és ennek
        megfelelően a környezet gyökeres megváltoztatása is vezethet a mű egységének sérelméhez.
        Ez a gyakorlatban különösen a szabadtéri alkotások, főként a szobrok esetében fordulhat
        elő, amelyeket a szerző gyakran egy előre konkrétan megjelölt helyre szán, és későbbi át-
        helyezésük megváltoztathatja a mű összképét, ezáltal sérelmes lehet a mű integritására.
        Figyelmet érdemel ugyanakkor az a tény is, hogy szabadtéri alkotások esetében az épített
        és a természeti környezet folyamatosan változik az idő múlásával, és önmagában a környe-
        zetváltozás nem feltétlenül elegendő a személyhez fűződő jogok sérelmének megállapítá-
        sához.  Ugyanakkor a jogérvényesítés során fontos azt is  gyelembe venni a szabadtéren
              191
        álló művek esetében, hogy a közterületek rendezésére irányuló tulajdonosi igény az állam
        vagy az önkormányzat részéről szintén jogszerű és méltányolható, így egyes esetekben a
        mű integritásának sérelme esetében sem lehetséges az eredeti állapot helyreállítása mint
        szankció.  Természetesen a tulajdonos rendelkezési jogából eredő korlátozás nemcsak
                 192
        a köztéren álló művek esetében lehet szempont a jogérvényesítés során, hanem bármely
        olyan alkotás esetében is, amely harmadik személy tulajdonában állhat, így meglehetősen
        gyakori az építészeti alkotások esetében, ahol gyakran a tulajdonos használati jogának ren-
        deltetésszerű gyakorlásához szükségesek bizonyos átalakítási munkálatok. 193














        190   A bíróság által jogsértőnek minősített esetekről bővebben l.: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.167/2011/4., Fővá-
           rosi Ítélőtábla 8.Pf.21.114/2011/5. (ÍH 2013/1/25.), Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.170/2007/3., Legfelsőbb Bíró-
           ság Pfv.IV.21.744/2007/6.
        191   Ehhez l. a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.957/2008/8. (LB-H-PJ-2008-2063.) számú ügyének indoklását. Eb-
           ben az ügyben a „Zengés (Szélhárfa)” elnevezésű kültéri plasztika környezete változott drasztikusan az
           elhelyezést követő évek során, amely változás azonban a bíróság álláspontja szerint nem eredményezett
           jogsértést.
        192   A mű integritása sérelmének és a tulajdonos rendelkezési jogának az ütközése kapcsán l. Fővárosi Ítélőtáb-
           la 8.Pf.20.287/2012/5., LB Pfv.IV.20.957/2008/8.
        193   Ehhez l. BDT2010.2329. (Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20.595/2008.), továbbá a joggyakorlat elemzéséhez l. még
           Barta Judit: Építészeti alkotások szerzői jogi védelme és a gazdasági reklámozás némely összefüggései
           megtörtént esetek kapcsán. ISZJSZ, 6. (116.) évfolyam, 6. szám, 2011. december, p. 104–118.

                                                                                     103
   98   99   100   101   102   103   104   105   106   107   108