Page 105 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

Mint a fentiekből látható, a mű engedély nélküli megváltoztatása, eltorzítása sértheti a mű
integritását, így szükséges elhatárolni a szerző engedélye nélkül megvalósított átdolgozás-
tól, ami a szerző átdolgozáshoz való vagyoni jogát sérti, és nem a személyhez fűződő jogát.
Az átdolgozásról részletesebben a vagyoni jogok körében lesz szó, de annyi már itt is el-
árulható, hogy a mű megváltoztatását értjük alatta, tehát joggal tehető fel a kérdés, hogy a
mű engedély nélküli megváltoztatása akkor most a szerző vagyoni vagy személyhez fűződő
jogait sérti, esetlegesen egyszerre mindkettőt. Az első fontos elhatárolási szempont az lehet,
hogy míg az átdolgozás révén egy új szerzői alkotás, ún. származékos mű keletkezik, addig
a mű integritását érintő változtatás nem jelenti új mű keletkezését. Másfelől a mű egységé-
nek mint személyhez fűződő jognak a sérelméhez általában szükséges, hogy a megváltozta-
tás vagy a visszaélés a szerző becsületét vagy jó hírnevét is sértse, ami az átdolgozás jogának
megsértéséhez nem követelmény. 195

CSODÁLATOS MANDARIN MÁSKÉPP VAGY ÍGY SEMMIKÉPP?!

Bartók Béla (1881–1945) örököseinek képviseletében nem kizárólagos enge-
dély adására került sor „A csodálatos mandarin” című zenemű azonos című
balett lmben való felhasználására. Az elkészült művel azonban nem voltak meg-
elégedve az örökösök, és pert indítottak a mű integritásának sérelmére hivatkoz-
va. Álláspontjuk szerint a szerző személyhez fűződő jogát sérti a mű ilyen módon
196
való „ízléstelen, sőt pornográf feldolgozása”. Arra hivatkoztak, hogy a balett lm
jelentős tartalmi és koncepcionális eltéréseket mutat, és bizonyos részei ellentéte-
sek a zenemű eredeti mondanivalójával. Az eljáró elsőfokú bíróság – követve az
ügyben készült SZJSZT-szakvélemény érvelését – kimondta, hogy a balett lm
197
nem sérelmes az eredeti mű egységére, a szerző becsülete, jó hírneve nem szen-
ved csorbát a lm alkotói által alkalmazott módosítások révén. A döntés szerint a
módosítások egyrészt a lmes műfaj sajátosságaiból erednek, másrészt a modern
korhoz igazították a képi megjelenítést és a hanghatásokat, hogy a mai nézők is
megértsék és átéljék a darab által közvetíteni kívánt impulzusokat. A bíróság érve-
lésében kifejti, hogy „az emberek elképzelése az elidegenedett, zajos nagyvárosról
nagymértékben megváltozott”, és a mai kor nézőjének „ugyanazon drámai hatás
eléréséhez meghökkentőbb, erőteljesebb hatásokra van szüksége”, így a megjelení-
tésre használt erőteljes képi és táncművészeti eszközök pusztán a XX. század végi
közönségnek a megszólítását szolgálják. Az ügy egészen a Legfelsőbb Bíróságig
jutott az örökösök fellebbezése révén, azonban mind a másodfokú, mind a har-
madfokú bíróság egyetértett a szakvélemény és az elsőfokú bíróság érvelésével, és

195 L. erről Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest,
2014, p. 141, továbbá BDT2006.1300 (Győri Ítélőtábla Pf. I. 20 144/2005/5.).
196 Bartók-ügy, Fővárosi Bíróság 2.P.22.903/2001/46.
197 SZJSZT-30/2003 – A szerzőnek a mű egységét védő személyhez fűződő joga Bartók Béla: A csodálatos
mandarin című zeneművéből készült tánc lm esetében.

105