Page 109 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 109

6. A SZERZŐ JOGAI



        zésről akkor beszélünk, ha a többszörözés nem közvetlenül egy már létező műpéldányból
        történik. Ha például a moziban vetített  lmet kamerával felvesszük, nem közvetlenül az
        eredeti, a vetítőszobában a gépbe befűzött  lmkópiát (mint eredeti műpéldányt) többszö-
        rözzük, hanem már a  lmszalagról a vászonra vetített képet rögzítjük.
           Megvalósul a többszörözés abban az esetben is, ha a többszörözött műpéldány csak ide-
        iglenesen jön létre. Ideiglenes többszörözésre kerülhet sor például a különböző számítás-
        technikai folyamatok során. Ahhoz, hogy az interneten történő böngészés során az egyes
        weboldalak tartalma megjelenjen a monitoron (vagy más kijelzőn), jellemzően több olyan
        technikai lépésre van szükség, amely – ha ideiglenesen is – de a megjelenített művek több-
        szörözését eredményezheti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a műveket hordozó adatok
        bekerülnek a készülék memóriájába, ahol ideiglenesen, a megjelenítéshez szükséges ideig
        és módon tárolja őket a készülék. Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy – bár önmagában a
        művek élvezete főszabály szerint nem tekinthető szerzői jogi értelemben felhasználásnak
        – az online környezetben a háttérben lezajló számítástechnikai folyamatok (amelyek része
        az ideiglenes többszörözés is) miatt egyszerű olvasás vagy más tartalomfogyasztás esetén is
        történhet szerzői jogi műfelhasználás. Fontos azonban ezzel összefüggésben utalni arra is,
        hogy az egyes technikai folyamatok elválaszthatatlan részét képező ideiglenes többszörö-
        zés bizonyos feltételek teljesülése esetén szabad felhasználásnak minősül, amelyhez nincs
        szükség a szerző engedélyére. (lásd a 7. fejezetet).
           Az Szjt. segítséget nyújt a többszörözés értelmezéséhez, és egy példálózó listában sorol-
        ja fel a többszörözés leggyakoribb eseteit, köztük például a mű elektronikus adathordo-
        zón (pl. merevlemez, pendrive, CD-lemez stb.), digitális formában történő rögzítését is.
                                                                                      202
        Mindezek alapján az alábbi hétköznapi példák hozhatók a többszörözésre:
              CD-lemezen megvásárolt zenei album átmásolása mp3 formátumban a számítógépre
           vagy mobiltelefonra (a számítógépről a mobiltelefonra másolás is külön többszörözésnek
           minősül),
              televízióban sugárzott  lm rögzítése asztali lejátszókészülékre,
              festmény lefényképezése,
              könyv beszkennelése,
              internetes újságcikk kinyomtatása,
              poszter fénymásolása,
              könyvrészlet kimásolása kézzel vagy gépírással,
               lm vagy zeneszám letöltése internetes fájlcserélő oldalról,
              koncert részletének felvétele mobiltelefonnal,
              hangfelvételről szóló zeneszám lekottázása.
        Érdekes szerzői jogi kérdéseket vet fel a napjainkban egyre inkább elterjedőben lévő 3D-
        nyomtatási technika, amely sokak szerint forradalmasíthatja az egyes termékek gyártá-



        202   A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai,  lmes vagy mág-
           neses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a
           nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus
           eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. [L. Szjt. 18. §
           (2) bek.]

                                                                                     109
   104   105   106   107   108   109   110   111   112   113   114