Page 111 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

6.3.2. A terjesztés joga

A szerző vagyoni jogai közé tartozik a terjesztés joga is. Az Szjt. értelmében terjesztésnek
minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság szá-
mára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való
felkínálással. A terjesztés joga tehát a mű anyagi formában történő felhasználását jelenti,
mindig valamilyen zikai (dologi) műpéldányhoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az
eredeti (első) műpéldányról vagy ennek többszörözött példányairól van szó.
Az Szjt. – a többszörözéshez hasonlóan – további segítséget nyújt a terjesztés fogalmának
értelmezéséhez, és példálózóan felsorolja a terjesztés körébe tartozó felhasználási eseteket.
Terjesztésnek minősül ennek megfelelően például a műpéldány tulajdonjogának átruhá-
zása (adásvétel), a műpéldány bérbeadása, valamint az országba forgalomba hozatali céllal
történő behozatala (import) is.
A terjesztés legklasszikusabb esete a szerzői jogi védelem alatt álló műpéldány eladása,
függetlenül attól, hogy erre a kereskedelmi forgalomban kerül-e sor. A terjesztésnek nem
fogalmi eleme, hogy arra ellenérték fejében kerüljön sor, tehát a műpéldány ingyenes átadá-
sa (ajándék) (pl. szerzői jogi védelem alatt álló szórólapok vagy ingyenes kiadványok ese-
tén) is terjesztésnek minősül. Nem beszélhetünk azonban terjesztésről, ha arra nem anyagi
formában, tehát nem a zikai (dologi) műpéldánnyal összefüggésben kerül sor. Így például
nem minősül terjesztésnek az e-könyvek, szo verek, digitális zenei albumok értékesítése
valamilyen internetes felületen (pl. online alkalmazásbolton vagy online zeneáruházon)
keresztül. Ez a felhasználás a későbbiekben tárgyalandó nyilvánossághoz közvetítésnek fog
minősülni, amelynek során a mű nem anyagi formában jut el a nyilvánossághoz.
A terjesztés Szjt.-beli fogalmából következik, hogy a terjesztéshez nem szükséges a mű-
példány tényleges forgalomba hozatala, hanem már akkor is terjesztésről beszélünk, ha
forgalomba hozatalra kínálják az adott műpéldányt (pl. hirdetést adnak fel, reklámozzák,
kirakatban kiállítják).
Az EUB több ügyben is vizsgálta a terjesztés szerzői vagyoni jogának fogalmát és terje-
delmét. A Peek & Cloppenburg-ügy tényállása szerint a Peek & Cloppenburg nevű vállalat
209
az egyik németországi ruhaüzletében létrehozott egy pihenőrészt a vevők számára, ame-
lyet a Cassina nevű cég által gyártott karosszékekkel és pamlagokkal, valamint a szintén
utóbbi cég által gyártott egyik asztallal rendeztek be. Üzletének egyik kirakatában a Peek
& Cloppenburg dekorációs célokból az egyik Cassina karosszéket ki is állította. Mivel a
Cassina úgy vélte, hogy a Peek & Cloppenburg ezáltal sértette jogait, a német bírósághoz
fordult, amely a terjesztés jogának értelmezésével kapcsolatban több kérdéssel fordult az
EUB-hez. A jogkérdést többek között az a körülmény okozta, hogy a tényállás szerint
210
a Peek & Cloppenburg nem abból a célból használta fel a Cassina termékeit, hogy azokat
az üzletben értékesítse (tulajdonjogát átruházza), mindössze dekorációs, illetve használati

209 C-456/06. sz.ügy a Peek & Cloppenburg KG és a Cassina S.p.A között [ECLI:EU:C:2008:232].
210 „Az Infosoc-irányelv” 4. cikke európai uniós szinten harmonizálja – többek között – a terjesztés vagyoni
jogát. A tagállamok bíróságainak tehát az európai uniós joggal összhangban kell értelmezniük a terjesztés
jogintézményét is, amellyel kapcsolatos kérdésekben az EUB úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás
keretében ad iránymutatást a tagállamok jogalkalmazó szervei részére.

111