Page 114 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

fel az általa letöltött példányt.” Ezt a lehetőséget a bíróság azonban két feltételhez kötötte,
219
egyrészt rendelkezhet úgy az adott tagállam, hogy ilyen műpéldányokat csak a jogosulttól
szerezhessen be a könyvtár, valamint jogellenes forrásból származó műpéldányokra nem
vonatkozhat a nyilvános haszonkölcsönzés.
A bíróság tehát egy jogi kciót állított fel, hogy a könyvtár által végzett tevékenység lé-
nyegében a nyomtatott művek haszonkölcsönzésének feltételeihez hasonló feltételekkel ren-
delkezik, ezért az „ilyen művelet[et] úgy kell tekinteni, mint amely … lényegében a nyomta-
tott művek haszonkölcsönzésének jellemzőihez hasonló jellemzőkkel rendelkezik.”
220
Végezetül a terjesztés jogával összefüggésben utalni kell az úgynevezett jogkimerülés
intézményére is, amely a terjesztési jog sajátos korlátjaként érvényesül a már egyszer a jo-
gosult engedélyével forgalomba hozott műpéldányok további értékesítése esetén. A jogki-
merülés szabályait részletesen a 9.3. alfejezetben ismertetjük. 221

6.3.3. A nyilvános előadás joga

A szerző kizárólagos joga, hogy a művét nyilvánosan előadja, és hogy másnak erre enge-
délyt adjon. A nyilvános előadás vagyoni joga kapcsán meg kell vizsgálni egyrészt, hogy
mi tekinthető a mű előadásának, másrészt pedig azt is, hogy milyen esetben beszélhetünk
az előadás nyilvánosságáról. 222
Az Szjt. általános meghatározása alapján előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők
számára. A törvény e vagyoni jog esetében is tartalmaz egy példálózó felsorolást a felhasz-
nálás értelmezésének megkönnyítése érdekében. Így előadás különösen
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így
például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás („élő előadás”);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például
a lmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hang-
szóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése („gépzene”). 223
Az Szjt. felsorolásából is látszik, hogy az előadás fogalma nem szűkíthető arra az esetre, ha
a művet személyesen, saját teljesítményünkkel adjuk elő (pl. elénekeljük, felolvassuk, elsza-
valjuk, eltáncoljuk stb.). A szerzői jogi értelemben vett előadás fogalma magában foglalja a
mű bármilyen egyéb olyan érzékelhetővé tételét is, amelyhez valamilyen műszaki eszközt (pl.
hangszórót, képernyőt) használunk. Ennek megfelelően a mű előadásának minősül például

219 C-174/15. sz. ügy Vereniging Openbare Bibliotheken és Stichting Leenrecht között [ECLI:EU:C:2016:856],
ítélet rendelkező rész, 1. pont.
220 Az ítélet indokolásának 53. bekezdése.
221 A 14.6.3. fejezet mellett a jogkimerülés intézményének részletes elemzésére l. Mezei Péter: A jogkimerülés
intézményének a kialakulása és fejlődése az Európai Unió szerzői jogában. ISZJSZ, 10. (120.) évfolyam, 4.
szám, 2015. augusztus, p. 38–80; Mezei Péter: A digitális jogkimerülés határai az Európai Unióban és az
Egyesült Államokban – I. rész. ISZJSZ, 10. (120.) évfolyam, 5. szám, 2015. október, p. 79–123; A digitális
jogkimerülés határai az Európai Unióban és az Egyesült Államokban – II. rész. ISZJSZ, 10. (120.) évfo-
lyam, 6. szám, 2015. december, p. 78–96.
222 Történetét l. a 3.1.3. alpontban.
223 Szjt. 24. § (2) bek.

114