Page 113 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

nősül a műpéldány nyilvános haszonkölcsönbe adása is. A Ptk. szabályai szerint ha-
216
217
szonkölcsönről akkor beszélünk, ha a kölcsönadó meghatározott dolog használatát időle-
gesen és ingyenesen másnak átengedi. Ebben az esetben tehát – bár nincs szó a tulajdon
átruházásáról – a törvény alapján mégis terjesztésnek minősül a felhasználás. A haszon-
kölcsönzésnek nyilvánosnak kell lennie, tehát a közeli barátok közötti zártkörű, magáncélú
kölcsönbe adás kívül esik a terjesztés kizárólagos jogán. Tipikusan e felhasználást való-
sítják meg a nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárak. Annak érdekében azonban,
hogy a könyvtári szolgáltatást ne lehetetlenítse el az egyedi engedélykérések okozta admi-
nisztrációs teher, a törvény az irodalmi művek és a kottában rögzített zeneművek szerzői
tekintetében speciális közös jogkezelési esetről rendelkezik. E szerzők műveit a nyilvános
haszonkölcsönzést végző könyvtárak külön egyedi engedély nélkül haszonkölcsönbe ad-
hatják, de a szerzőket ezért megfelelő díjazás illeti meg, amelyet közös jogkezelő szerveze-
tük érvényesít a nevükben. 218
A haszonkölcsönzés tekintetében a gyakorlatban kérdéses lehet az elmúlt időszakban
megjelent modern könyvtári szolgáltatás, az elektronikus kölcsönzés (e-lending) szerzői jogi
minősítése. E szolgáltatás lényege, hogy a könyvtár a gyűjteménye részét képező könyvek
digitális változatát kínálja elektronikus (jellemzően internetes) úton haszonkölcsönzésre,
és az így „kikölcsönzött” digitális műpéldány (pl. e-könyv formátumban) a kölcsönzési idő
alatt olvasható az erre alkalmas készüléken, majd ennek lejárta után hozzáférhetetlenné
válik. Szerzői jogi szempontból vizsgálni kell, hogy az ilyen felhasználás a terjesztés körébe
tartozó haszonkölcsönzésnek tekinthető-e. Figyelemmel arra, hogy ebben az esetben nem
a zikai (dologi) műpéldány felhasználása történik (ami a terjesztésnek az egyik feltétele),
hanem digitális jelek – nem anyagi – továbbítása útján jut el a mű a nyilvánossághoz, ez a
felhasználás nem terjesztésnek, hanem nyilvánossághoz közvetítésnek fog minősülni. Az
ilyen felhasználásra így a fentebb tárgyalt kötelező közös jogkezelési szabályok sem lesznek
alkalmazhatók, vagyis a könyvtáraknak egyedileg kell megszerezniük a felhasználáshoz
szükséges engedélyeket.
Az e-lending jogi minősítését az EUB is – kissé vitatható eredménnyel – elvégezte. A
C-174/15. számú, Vereniging Openbare Bibliotheken v. Stichting Leenrecht-ügyben az
EUB arra jutott, hogy a nyilvános haszonkölcsönzés „kiterjed valamely könyv digitális for-
májú többszörözött példányának haszonkölcsönzésére, amennyiben e haszonkölcsönzésre
úgy kerül sor, hogy az említett példányt valamely közkönyvtár szerverén helyezik el, és
lehetővé teszik a felhasználó számára annak a saját számítógépén, letöltés útján történő
többszörözését azzal a feltétellel, hogy a haszonkölcsönzés időtartama alatt e felhasználó
csak egy példányt tölthet le, és hogy ezen időszak leteltét követően már nem használhatja

216 A bérbeadás és a haszonkölcsönbe adás közötti egyik lényegi különbség, hogy a haszonkölcsön mindig
ingyenes ügylet, míg bérbeadás esetén főszabály szerint bérleti díjat kell zetni a használatért. Ha tehát
videotékából díjért kiveszünk egy lmet, jogilag nem „haszonkölcsönzünk”, hanem bérlünk.
217 L. Ptk. 6:357. §.
218 L. Szjt. 23/A. §. Magyarországon ezt a díjigényt a MISZJE érvényesíti, és osztja fel a beszedett kölcsönzési
jogdíjat az általa képviselt szerzők között.

113