Page 110 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

sára és értékesítésére jelenleg használt klasszikus eljárásokat. Szerzői jogi szempontból
203
viszonylag egyértelműen kijelenthető, hogy egy szerzői jogi védelem alatt álló tárgy 3D-
nyomtatás útján történő reprodukciója többszörözésnek minősül. Ez az állítás nemcsak a
tényleges „kinyomtatásra” igaz, de arra az esetre is, ha egy már létező tárgynak elkészítjük
a digitális tervét, amelyet az adott készülékbe betáplálva történhet meg a 3D-nyomtatás.
Sok esetben olyan hétköznapi használati tárgyakat érint a 3D-nyomtatás, amelyek eseté-
ben a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg nehezen lehet megállapítható.
Különösen igaz ez például emberi testrészek (pl. végtagok) nyomtatása esetén, amelyeknél
az elsődleges cél az anatómiai szabályoknak, adottságoknak teljes mértékben megfelelő, a
funkcionalitás által kizárólagosan meghatározott formák kidolgozása. E formák nagy va-
lószínűséggel nem fognak szerzői jogi védelem alatt állni. Fontos azonban gyelembe ven-
ni azt is, hogy az előbb említett digitális tervet tartalmazó programfájl, azaz a CAD fájl
204
– mint szo vermű – önállóan is szerzői jogi védelem alatt állhat, így annak felhasználása a
nyomtatási folyamathoz már érinthet szerzői vagyoni jogokat. 205
A többszörözés speciális esetét szabályozza az Szjt. 19. §-a. E szabály alapján a már
206
nyilvánosságra került – nem színpadi – zeneművek és zeneszövegek hangfelvételen való
újabb többszörözésére és az így elkészült példányok terjesztésére nem egyénileg a szer-
zőktől (zeneszerzők és szövegírók), hanem közös jogkezelő szervezetüktől kell engedélyt
kérni. A gyakorlatban tehát a hangfelvétel-előállítók a már nyilvánosságra hozott zene-
művek valamilyen hangfelvételen (pl. CD, DVD) való többszörözésének és a többszörözött
példányok terjesztésének a jogát (ún. mechanikai jog) nem kell, hogy az egyes szerzőktől
egyénileg próbálják megszerezni, hanem a teljes világrepertoárra nézve megkaphatják az
engedélyt az erre jogosult közös jogkezelő szervezettől. Lényeges korlátozás azonban a
207
törvényben, hogy a közös jogkezelő szervezettől nem lehet a zeneművek átdolgozására
208
jogot szerezni, ennek engedélyezését a szerzők egyénileg és közvetlenül végzik.

203 L. pl. a PwC 3D-nyomtatással kapcsolatos előrejelzéseit (http://www.pwc.com/us/en/technology-
forecast/2014/3d-printing/features/future-3d-printing.html) vagy a Deloitte erre vonatkozó elemzését
(http://www2.deloitte.com/global/en/pages/technology-media-and-telecommunications/articles/tmt-pred-
3d-printing-is-revolution.html).
204 Computer-aided design.
205 L. ezzel összefüggésben pl. SZJSZT-20/2004 – A „fontok” (betűkészletek) szerzői jogi védelméről; Timár
Adrienn: A szerzői jog aktuális kihívásai a változó technikai világban – Művészek a felhő- és a háromdi-
menziós technológia küszöbén. In: Cseporán Zsolt (szerk.): Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszés-
pontjai. Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Budapest, 2016.
p. 125–136.
206 Az e §-ban szabályozott jogokat mechanikai jogoknak is nevezzük.
207 Magyarországon az Artisjus jár el ebben az esetben közös jogkezelő szervezetként, és az adott évben aktu-
ális „M” jelű díjszabása alapján ad engedélyt a felhasználásra. Történetét l. a 3.1.3. alpontban.
208 Ide kell érteni azt az esetet is, ha egy videóhoz egy már létező zeneművet kíván valaki például aláfestő
zeneként használni, amely felhasználás – a többszörözés mellett – az eredeti zenemű átdolgozását is meg-
valósítja.

110