Page 108 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6.3.1. A többszörözés joga

Amint arról a 3.1. alfejezetben olvashattunk, a szerzői művek felhasználásának egyik leg-
gyakoribb és legrégebb óta létező módja a többszörözés. A szerzői művek minél szélesebb
nyilvánossághoz való eljuttatásához ugyanis a legtöbb esetben szükség van az eredeti mű
(pl. egy könyv esetében a kézirat) valamilyen módon történő sokszorosítására, mert a to-
vábbi (sokszor a tényleges gazdasági bevételt eredményező) felhasználások (pl. a terjesztés)
már ezekkel a sokszorosított műpéldányokkal történnek.
Az Szjt. meghatározása szerint többszörözés a mű anyagi hordozón való – közvetlen
vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. A többszörözés fogalma tehát a hétköznapi
200
értelemben vett másolatkészítésen kívül minden egyéb olyan cselekményt is magában fog-
lal, amikor a mű (annak zikai megjelenésétől függetlenül) valamilyen anyagi hordozón
rögzül. Ennek megfelelően például egy élő előadás rögzítése az előadott zenemű többszö-
rözésének minősül, függetlenül attól, hogy ebben az esetben nem is létezik még „eredeti”
zikai műpéldány. Hasonlóan többszörözésnek minősül az is, ha egy képzőművészeti al-
kotást (pl. egy szobrot vagy épületet) lefényképezünk. Ebből a szempontból annak sincs
jelentősége, hogy az eredeti mű három dimenzióban készült, míg a többszörözött példány
„csak” két dimenzióban jelenik meg. A többszörözés tehát bármilyen módon megtörtén-
het, így abban az esetben is többszörözésről beszélhetünk, ha a többszörözéshez használt
műpéldánytól némileg eltér a többszörözés eredményeként elkészített új műpéldány, de
abban mégis ugyanaz az egyéni-eredeti művészi alkotás jelenik meg, mint az eredetiben.
Többszörözésről beszélhetünk ennek megfelelően pl. fotónegatívok előhívásakor, a műpél-
dánynak öntőforma vagy nyomólemez alapján történő elkészítésekor, nagyított vagy kicsi-
nyített műváltozat készítésekor stb. Ugyanezt a logikát követi az Szjt. is, amikor kifejezet-
ten kimondja, hogy a terv alapján az épület megépítése (vagy utánépítése) az építészeti mű
többszörözésének minősül. A többszörözés módja szempontjából annak sincs jelentősége,
hogy a többszörözött példány létrehozása kézzel vagy valamilyen technikai eszköz segítsé-
gével történik.
Mint ahogy arra a szerzői vagyoni jogok általános szabályai kapcsán fentebb már utal-
tunk, a szerzői vagyoni jogok kiterjednek a mű azonosítható részének a felhasználására
is. Ennek megfelelően többszörözésről beszélünk akkor is, ha az nem a mű egészére, ha-
nem csak valamely azonosítható részletére irányul. Egy teljes könyv vagy egy lm bizonyos
részleteinek a „kimásolása” tehát szintén többszörözésnek minősülhet. 201
A többszörözés vagyoni joga kiterjed a közvetett többszörözésre is. Közvetett többszörö-

200 Szjt. 18. § (1) bek.
201 Érdekes kérdéseket vet fel szerzői jogi szempontból a zeneiparban használt, úgynevezett samplingeljárás
is. Ennek lényege, hogy hangfelvételekből kivágott rövid mintákat használnak fel más művekben. Ameny-
nyiben a felhasznált műrészlet azonosítható, és szerzői jogi védelemben részesül, az ilyen felhasználás szer-
zői jogi szempontból – többek között – többszörözésnek minősülhet, amelyhez főszabály szerint a szerző
engedélyére van szükség. A sampling szerzői jogi megítélésével kapcsolatban részletesen l. Békés Gergely,
Mezei Péter: A sampling megítélése a magyar szerzői jogban. ISZJSZ, 5. (115.) évfolyam, 6. szám, 2010.
december, p. 5–32.

108