Page 107 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

6. A SZERZŐ JOGAI

rözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás stb.). A szerző
vagyoni jogai a törvényben külön nem említett – akár a jövőben kialakuló, új, speciális –
felhasználási módokra is kiterjednek. Ezzel a megoldással a törvény kellő rugalmassággal
biztosítja, hogy a szabályozás az állandóan változó és fejlődő technikai környezetben is
megfelelően védje a szerzők érdekeit.
A szerzői jogi értelemben vett felhasználás minden esetben a mű mások számára történő
érzékelhetővé tételét jelenti (pl. a televízióban vagy rádióban való sugárzás, nyilvános elő-
adás egy koncerten vagy egy internetes honlapon történő elhelyezés), vagy legalábbis ehhez
kapcsolódik (pl. egy könyv terjesztését megelőző többszörözés). Ennek megfelelően, bár
köznapi értelemben „felhasználjuk” az adott művet, egy könyv elolvasása, egy zeneszám
meghallgatása – mint a mű élvezete – nem jelent szerzői jogi értelemben véve felhaszná-
lást, így ahhoz engedélyt sem kell kérni. Természetesen ha nyilvános felolvasást tartunk a
könyvből, vagy nyilvános helyen hangosan hallgatjuk a zenét, az – mint a mű érzékelhető-
vé tétele – már olyan felhasználás lehet, amelyre a szerzői vagyoni jogok kiterjednek.
A szerzői jogi felhasználás értelmezéséhez és az egyes konkrét felhasználási módok elha-
tárolásához nyújt segítséget az anyagi és nem anyagi formában történő felhasználás törvé-
nyi megkülönböztetése. Anyagi formában történő felhasználásról akkor beszélhetünk, ha
a felhasználás valamilyen kézzel fogható, anyagi műpéldánnyal kapcsolatban történik (pl.
nyomtatott könyvek terjesztése). Abban az esetben viszont, ha nincs anyagi formát öltő mű-
példány, értelemszerűen nem anyagi formában történik a műfelhasználás sem (pl. e-könyv
értékesítése esetében nyilvánossághoz közvetítésről, és nem terjesztésről beszélhetünk).
Fontos szabálya az Szjt.-nek továbbá, hogy a szerzői vagyoni jogok nem feltétlenül csak
a mű egészének, hanem már egy azonosítható részletének a felhasználására is vonatkoznak.
Nincs általános mérce az „azonosítható részlet” terjedelmére nézve, így az olyan közhie-
delmek, mint hogy a zeneszámok vagy lmek x másodperce még felhasználható engedély
nélkül, alaptalanok és tévesek. Az egyetlen mérce e tekintetben az azonosíthatóság, vagyis
199
hogy a felhasznált műrészlet viselje magán azt az egyéni-eredetiséget, amely a művet jellemzi
(pl. egy írott szöveg egyes betűi értelemszerűen nem tekinthetők még azonosítható részlet-
nek, de egy szerkesztett mondat már rendelkezhet a műre jellemző, a szerző alkotói tevé-
kenységéből eredő egyéni-eredeti jelleggel, amelyre a szerzői vagyoni jogok is kiterjednek).
Végül meg kell jegyezni azt is, hogy a szerzői vagyoni jogok nem korlátlanok, és bizonyos
szerzői jogi felhasználások a szerző engedélye és díj zetési kötelezettség nélkül folytatha-
tók (lásd szabad felhasználások), illetve egyéb korlátok is vonatkoznak e jogok gyakorlásá-
ra, amelyekkel részletesen a 7. fejezetben foglalkozunk. A felhasználás engedélyezéséről a
9. fejezetben lesz szó.
A következőkben az Szjt.-ben is nevesített, leggyakoribb felhasználási módokat vesszük
sorra.

199 Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az idézés szabályainak betartása mellett ne lehetne a szerző enge-
délye nélkül is felhasználni egyes műrészleteket, de ebben az esetben a felhasználásnak további szigorú
követelményeknek is meg kell felelnie (pl. az idézet csak egy önálló műbe vehető át, legitim idézési célnak
kell fennállnia).

107